A technológiai újítások ellenére Angkor sem térhetett ki a megannyi ősi birodalom vesztét okozó klímaváltozás képében jelentkező végzet elől: szakértők szerint immáron kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy a szárazság miatt áldozott le a 12. századi kambodzsai romváros csillaga.

A szárazság döntötte romba Angkort

A technológiai újítások ellenére Angkor sem térhetett ki a megannyi ősi birodalom vesztét okozó klímaváltozás képében jelentkező végzet elől: szakértők szerint immáron kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy a szárazság miatt áldozott le a 12. századi kambodzsai romváros csillaga.

A 800-as években épült Angkor annak a Khmer Birodalomnak volt a fővárosa, amely az elkövetkező öt évszázadban meghatározó szerepet játszott Ázsia délkeleti részének történetében. A világörökség részévé húsz évvel ezelőtt nyilvánított központ a maga ezer négyzetkilométeres területével a preindusztriális kor legnagyobb városa volt (csak összehasonlításképpen: az amerikai Philadelphia területe 350 négyzetkilométer). Sokáig úgy tartották, hogy a birodalom végét az állandó háborúskodás és az extenzív földművelés okozta. Az újabban feltárt bizonyítékok viszont arra engednek következtetni, hogy a Khmer Királyság területét sújtó szárazságok hozzájárulhattak a birodalom hanyatlásához. A Vietnamban talált fagyűrűk arról árulkodnak, hogy a birodalom lakói hosszú szárazságokkal voltak kénytelenek együtt élni, amelyeket időnként heves esőzések szakítottak meg.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Palackba zárt siker – egy év alatt lendületet vett a visszaváltás

Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.