A túlóra árt a szívnek

A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak – állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen.

A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevű hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei, például a szívinfarktus vagy a szív elmeszesedett koszorúereinek görcsös összehúzódásával járó angina pectoris.

A tudósok eredményeiket egy sor lehetséges okkal magyarázzák. Egyrészt a túlórázás bizonyos típusú emberekre jellemző, olyanokra, akik sokat vetélkednek másokkal és feszültebbek is. Az irodában eltöltött túl sok idő depresszióhoz, félelmekhez, kevesebb alváshoz és alvászavarokhoz vezet. Ezek pedig mind olyan tényezők, amelyek kedveznek a szívbetegségek kialakulásának.

A European Heart Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a szívproblémák és a túlórák közti összefüggés független az olyan rizikófaktoroktól, mint a dohányzás, a túlsúly vagy a magas koleszterinszint. A szakemberek feltételezése szerint a túlórák ellenére sem növekszik a koszorúér-betegségek kockázata azoknál, akik munkájukban a döntéseket illetően nagyobb mozgásteret kapnak.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: még több vizsgálatra van szükség, hogy közvetlen összefüggést állapíthassanak meg a szívpanaszok és a túlórák között, mivel egyelőre az sem világos, hogy a szívbetegség rizikója csökken-e, amennyiben az alkalmazott elkezdi korábban abbahagyni a napi munkáját. A tanulmány készítői utaltak arra is, hogy csak közalkalmazottakat vizsgáltak – a kutatásban nem vettek részt kétkezi munkások, vagy magánvállalkozók.

Az 1985-ben kezdődött vizsgálatban több mint tízezer brit közalkalmazott vett részt. A kilencvenes évek eleje óta kezdték kikérdezni őket a munkával eltöltött napi óraszámukról. A tanulmány eredményeihez 4262 férfi és 1752 nő adatait használták fel. A résztvevők 39 és 61 éves kor közöttiek voltak.
Ebből a 6014 emberből az átlagosan tizenegy év alatt 369-en kaptak szívinfarktust, szenvedtek angina pectorisban vagy haltak meg szívbetegség következtében.
A Whitehall II tanulmány kiértékelésében finn, francia és brit kutatók vettek részt.

Ajánlott tartalom

Energiaügyi Minisztérium: megújul az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

A kormány elkötelezett a magyar családok egészségének védelme, valamint a természeti értékek és erőforrások megóvása érdekében, ezért az európai uniós irányelvnek megfelelően, az utóbbi években jelentős javulást mutató levegőszennyezettségi adatokra figyelemmel megújítja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot (OLM) - közölte az Energiaügyi Minisztérium az MTI-vel kedden.