Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A V4-ek agrárkamarái a bioüzemanyagok támogatására szólítják fel a döntéshozókat

A V4-ek agrárkamarái a bioüzemanyagok támogatására szólítják fel a döntéshozókat

Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (V4-ek) agrárkamarai vezetőinek hétfőn Szekszárdon kezdődött háromnapos tanácskozásán a mezőgazdasági termelők képviselői a fenntartható, terményalapú bioüzemanyagok támogatására szólították fel az európai döntéshozókat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a négy visegrádi ország önmagában is képes az EU számára évi további 8 milliárd liter bioüzemanyag előállítására. Ez a teljes kontinens közlekedési célú felhasználásának 1 százaléka. Ezen felül Európa szójaalapú takarmányimportjának egyötödét válthatja ki az az 5 millió tonna GMO és antibiotikum-mentes állati takarmányadalék, amely a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeként jön létre.

Mindezt földhasználatbeli változás nélkül, pusztán növekvő hozamokkal és a művelés alól kivont földek rekultiválásával lehet elérni. A visegrádi országokban elért kukoricahozamok ugyanis az osztrák termelők által elért hozamok csupán 60 százalékát teszik ki. Ezen hozamkülönbség egyetlen oka a kelet-európai mezőgazdaságok alacsonyabb technológiai szintje.

A tájékoztatás emlékeztet: a 2009-es uniós megújulóenergia-irányelv 10 százalékos bioüzemanyag-bekeverési arányt írt elő a közlekedési szektorban. Ebből az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok már elérték a mintegy 5 százalékos értéket. Az európai döntéshozók jelenleg azonban az első generációs bioüzemanyagokra vonatkozó korlát bevezetésén vitáznak, holott a második és harmadik generációs bioüzemanyagok gazdaságilag is megvalósítható technológiaként még nem is léteznek.

Az irányelv által megszabott határértéknél jóval alacsonyabb korlát bevezetésének oka pedig olyan aggályokon alapszik – a közlemény szerint -, amelyek a közvetett földhasználati-változással (ILUC) és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatosak. A bizonytalan döntéshozói környezet miatt az ágazatban megtorpantak a beruházások.

Az aggályok két dolog köré csoportosulnak: egyrészt veszélyeztetve látják a kiszolgáltatott emberek élelmiszerellátás-biztonságát az élelmiszertermelésre alkalmas földek lehetséges csökkenése miatt. Másrészt pedig azokat a lehetséges éghajlati hatásokat veszik figyelembe, amelyek az erdőségek csökkenéséből származhatnak.

“Megértjük és osztjuk a döntéshozók aggodalmát, hogy az európai bioüzemanyagok máshol káros hatásokat okozhatnak, amit ki kell zárnunk. Európai gazdaként azonban komoly lehetőséget látunk a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyagok megtermelésében is. A további piacok megjelenésére a termelők hatékonyságuk és a termés növelésével fognak reagálni. Ez kiemelten fontos azokban a kelet-európai országokban, ahol a gazdaságok bevétele jelentősen alacsonyabb, mint az európai átlag” – idézi a közlemény Győrffy Balázst, a NAK elnökét.

Az ILUC-mentes bioüzemanyagok éghajlati, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, energiabiztonsági és európai gazdasági szempontból is a lehető legjobb választásnak bizonyulnak. Ezért a V4-ek felszólítják az uniós döntéshozókat, hogy biztosítsanak stabil környezetet az ágazat ellenőrzött fejlődésének érdekében, és gondolják át az ágazatban a mezőgazdaság kiemelkedő szerepét, az abban rejlő fontos gazdasági és vidékfejlesztési lehetőségeket.

Ajánlott tartalom

Hogyan végezzük el helyesen a tető és a beépített tetőtér hőszigetelését?

Ha a tetőteret lakótérként kívánjuk használni, akkor a tető megfelelő szigetelése rendkívül fontos. A jó hőszigetelésnek köszönhetően télen melegebb lesz, nyáron hűvösebb.