Biodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság

Biodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság, de nincs számunkra haza sem – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerdán a Pest vármegyei Tápiószelén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) új épületének átadásán.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyarok otthon akarják érezni magukat hazájukban, “együtt kell megvédeniük az itt található csodálatos változatosságot”. A tápiószelei intézmény tevékenységét és jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, hogy az itteni munka valójában már a szuverenitásvédelem területéhez tartozik. A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékához hasonlítva azt mondta, az itt található genetikai kincs nemzeti kézben tartása nemcsak nemzetstratégiai ügy, hanem nemzetbiztonsági érdek is. A mintegy 950 millió forintból megvalósult fejlesztés megteremti az itteni munka folytatásának lehetőségét – jegyezte meg és hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásaira időben fel kell készülni. “Az unió hagymázos, tarthatatlan időpontokhoz kötött álmodozásai helyett mi inkább így csendben átmentjük a biológiai örökségünket a jövőbe, a jövőnek” – mondta Nagy János.

Czerván György, a térség fideszes országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a világ 20 legnagyobb génbankjának egyike a tápiószelei, és a biológiai sokszínűség megőrzése, átadása az utódoknak alaptörvényben rögzített kötelezettség. Megemlítette azt is, hogy Tápiószele választókerületének egyik legértékesebb települése, az NBGK mellett itt található például a Tápiómente egyik ékköve, a Blaskovich Múzeum. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója ismertette, hogy a tápiószelei génbank 65 éve működik, 1959 óta fejleszti gyűjteményeit és őrzi mindazt, amit megörökölt, a tudást és a növényi genetikai erőforrásokat. Több mint 57 ezer génbanki tétel, 130 ezret is meghaladó mintaszámú génbanki anyagát őrzik. A tápiószelei génbank teljes körű génbanki tevékenységet végez, ami megőrzés, gyűjtés, felszaporítás, dokumentálás és közreadás – hangsúlyozta a főigazgató. Baktay Borbála kiemelte azt is, hogy a génmegőrzés, egy független központi állami génbank működtetése nemzetstratégiai ügy, nemzeti érdek. Az elmúlt bő évtized fejlődését felidézve elmondta, hogy jelentősen fejlődtek a gyűjteményeik, és az újakkal már lefedik a teljes növényi spektrumot, valamennyi növénycsoport génbanki megőrzését végzik. A főigazgató kitért arra is, hogy a génmegőrzésen felül számos olyan vizsgálatot, kutatást tudnak megvalósítani, melyek túlmutatnak a klasszikus génbanki tevékenységen. Ahhoz, hogy ezeket a szakmai tevékenységeket el tudják látni, megfelelő infrastrukturális háttérrel kell rendelkezni – mondta, hozzáfűzve: ennek érdekében számos beruházás valósult meg az elmúlt több mint egy évtizedben. A vezető kiemelte: az új génbanki épület mindezek megkoronázása, az elmúlt 12 év csúcspontja. “Ez az épület a génbank szíve, itt zajlanak azok a munkafolyamatok, amelyek a tényleges génbanki megőrzéshez szükségesek. Az épület irodákat, irattárat, az életképességi laboratóriumot, a magok tárolására történő előkészítéséhez szükséges helyiséget, szociális helyiségeket, két szárítókamrát és két új -20 Celsius-fokos hűtőtárolót foglal magában” – mondta.

Ajánlott tartalom

Az EU aktualizálta a légszennyezésre vonatkozó szabályokat a szennyezőanyag-mentesség elérése érdekében

Az Európai Unió Tanácsa aktualizálta a levegőminőségi előírások meghatározásáról szóló irányelvet, hogy a szabályok hozzájáruljanak a levegőben található szennyezőanyag-mentesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós cél megvalósításához, valamint a légszennyezés miatti korai halálesetek megelőzéséhez - közölte az uniós tanács hétfőn.