Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Kié legyen a föld?

Kié legyen a föld?

Talán kevesen tudják, hogy 6 évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk…

Az elkövetkező napokban dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyében, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott pontozási rendszer dönti el, hogy kié lesz a föld. Az állami földek bérleti jogának odaítélésével együtt a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, melyben a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk!

 
Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék. A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják.
Az Élőlánc Magyarországért támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban a helyi kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

 
1. Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására. Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen három személy.
2. A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!
3. A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimum összeg legyen (2000 Ft), a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egy éves bérleti díj max. 10 %-a!
4. A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy a gazdálkodók saját maguk is elkészíthessék beadványukat!
5. A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás.
6. Zárják ki annak lehetőségét, hogy egy családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton. Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó közeli hozzátartozóival együtt (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) max. 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik. A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás).
7. A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek nem a helyi családok kezében vannak.
8. Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt – hiszen így megint csak a legnagyobbakhoz jut a föld.
9. Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra. Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe.

 
Most lehetősége van a Kormánynak arra, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, és teljesítse a gazdáknak tett ígéretét. Így végre egyértelművé válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

Ajánlott tartalom

Napenergiával működő kerékpárút épült Esztergomnál

Világító útburkolat épül a Duna-menti kerékpárúton, először Esztergomnál.