Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Klímacsúcs – Kötelező megállapodás alapja lehet a cancúni egyezmény

Klímacsúcs – Kötelező megállapodás alapja lehet a cancúni egyezmény

A cancúni klímacsúcson elfogadott megállapodás lehet az alapja a globális felmelegedést megállító új, jogilag kötelező egyezménynek – vélekedtek a Cancúni Megállapodásról környezetvédő szervezetek, amelyek szerint ugyanakkor tovább kell vinni az egyeztetéseket és mielőbb konkretizálni szükséges a vállalásokat.

A mexikói Cancúnban november 29 óta egyeztettek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16) arról, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói Jegyzőkönyv. A megállapodást megfeszített éjszakai tárgyalások után helyi idő szerint szombat hajnalra sikerült tető alá hozni, döntöttek a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításáról, és egy új, többek között az Egyesült Államokat és a fejlődő országokat is kibocsátás-csökkentésre kötelező új keretegyezményről is.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) nevű civil szervezet a döntés után hangsúlyozta: Mexikó után tovább kell folytatni az egyeztetéseket, hogy a jövő évi, a dél-afrikai Durbanban tartandó csúcson már megszülethessen egy jogilag kötelező érvényű szerződés. “Most az egyes államokon múlik, hogy a következő klímacsúcsig elvégezzék klíma házi feladatukat” – mondta Kathrin Hebel, a WWF klímaszakértője. Hozzátette: a WWF ugyanakkor sajnálja, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításának részleteiről egyelőre nem döntöttek.

A Greenpeace “a remény jelének” nevezte a Cancúni Megállapodást, és egy közleményben kiemelte: “bár az éghajlatváltozást nem állítják meg a Cancúnban hozott döntések, de a világ egy lépéssel közelebb került egy dél-afrikai klíma-megállapodáshoz”. Martin Kaiser, a Greenpeace egyik vezetője szerint az eredmény jobb mint amire sokan számítottak, de ez csak a kezdet, a munka java csak ezután jön.
Christina Figueres, az UNFCCC főtitkára történelmi döntésnek nevezte a megállapodást, és hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom hogy az országok ilyen széleskörűen segítik a fejlődő államokat a vállalt kibocsátás-csökkentési célok teljesítésében.
A megállapodás előtt Chris Huhne, Nagy-Britannia energia- és klímapolitikai minisztere azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió (EU) a mexikói megállapodás sikere esetén hajlandó elmozdulni egy magasabb kibocsátás-csökkentési cél felé. Az EU már a cancúni tárgyalásokat megelőzően, a koppenhágai klímacsúcson is azt hangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalék helyett 30 százalékkal is mérsékelné 2020-ig – 1990-es bázison – akkor, ha a többi ország is ezzel összemérhető, szigorúbb vállalásokat tesz az éghajlatváltozás elleni harcban.
“Úgy gondolom, hogy az EU nagyobb tagállamai közül néhányan hajlandóak lesznek 30 százalékra emelni a célt” – mondta Chris Huhne.

Ezt Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter is megerősítette a megállapodás után, és elmondta: az EU további felelősséget vállalva lendületet adhat a folyamatnak, ezért támogatandó a nagyobb vállalás.
A mexikói klímacsúcs magas szintű megbeszélésein összesen mintegy 25.000 kormányzati képviselő, üzletember, szakértő, lobbista és kutató vett részt több mint 190 országból.

Ajánlott tartalom

Napenergiával működő kerékpárút épült Esztergomnál

Világító útburkolat épül a Duna-menti kerékpárúton, először Esztergomnál.