Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Közösségi kertek terjednek haznánkban is

Közösségi kertek terjednek haznánkban is

Kispesten átadták Budapest első közterületi közösségi kertjét, ahol a parcellák tulajdonosai saját maguknak nevelhetnek bármilyen zöldséget, gyümölcsöt, ami elfér a pár négyzetméteres földdarabon.

Az idehaza is egyre népszerűbb városi kertészkedés azon kívül, hogy egyszerű, nem jár nagy anyagi áldozattal, az ökotudatos életre való nevelést is segíti. Egy régi anekdota szerint, amikor a pesti kisgyerek lement vidékre, ámulva kérdezte nagyszüleit, hogy miért a földben tartják a sárgarépát, ugyanis náluk annak a hűtőszekrényben a helye. Valahogy így csodálkozhat az a néhány kispesti gyerek is, akiknek a szülei a leveszöldséget mostantól nem a piacról vagy a hipermarketből, hanem a saját minikertjükből tudják majd beszerezni. A közösségi kertészkedésnek (community gardening) Nyugat-Európában és a tengerentúlon évszázados hagyományai vannak. Már az ipari forradalom idején a városba kényszerült lakosság is alakított ki kis konyhakerteket, később pedig főleg a második világháború utáni élelmiszerhiány sarkallta a városok vezetőit, hogy a lakosokat saját növénytermesztésre ösztönözzék. Magyarországon mindez még jócskán gyerekcipőben jár.

Paprika
Ezért meglehetősen szokatlan élményt nyújt a kiskapával és locsolókannával sürgő-forgó anyukák és nyugdíjasok látványa a XIX. kerületi panelházak között. A zöldellő paprika- és paradicsompalánták, a földből még csak pár milliméternyire kibúvó fehér- és sárgarépa, és a lassan virágzó borsó még inkább megmagyarázhatatlanná teszi a képet. A kispesti kertprojekt abban különbözik a többi magyarországi közösségi kerttől, hogy itt kimondottan az önkormányzat együttműködésével, közterületen alakítottak ki ágyásokat, amelyek megművelésére kizárólag a kerületben élők jelentkezhetnek. Kispesten a Vass Lajos Általános Iskola tőszomszédságában, az Irányi Dániel és a Bem utca sarkánál lévő, évekig kutyasétáltatóként használt önkormányzati terület ad helyet a kerület első közösségi kertjének. A nagyjából 200 négyzetméteres foghíjtelken 26, többségében falapokkal körülkerített 5 négyzetméteres ágyásokat lehet gondozni. Emellett a kertben van egy közös használatú ágyás is a fűszer- és gyógynövényeknek. Van kerti csap is, a szomszédos családi ház ereszrendszere pedig két esővízgyűjtő ciszternába vezeti a vizet, míg a kerítés mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak.

Az önkormányzat a Városi Kertek Közhasznú Egyesülettel (VKKE) közösen 3 millió forintból alakították át kertté a területet. Az ötletgazda a kertet mintaprogramnak szánja más közösségeknek, kerületeknek, városoknak. Rosta Gábor, a VKKE elnöke az Indexnek elmondta, a közösségi kert ötlete két évvel ezelőtt jutott eszébe. Önkormányzatokat keresett meg, hogy segítséget kérjen olyan közterületek kialakítására, ahol a helyi lakók kertészkedhetnek. Kispesten azért csak most adták át a kertet, mert elképesztően bonyolult és hosszadalmas adminisztráció kellett, hogy mindez létrejöjjön. Mint hozzátette, a XIX. kerületet leszámítva, a többi önkormányzat megrettent a jogi háttér hiányától, most viszont látva, hogy egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, jóformán minden kerület akar egy hasonló kertet.

Saláta
Nem a termés a legfontosabb, mind inkább a jó társaság miatt szeretnek lejárni a kertbe, meséli egy idős házaspár. “Palántákat cserélünk, egymásnak tanácsot adunk, hogy miként érdemes ültetni. A unokámnak is élmény, hogy a salátamagot a saját kezével szórhatja a földbe, látja, hogy kikel, és egyre nagyobb lesz a növény. Így talán jobban értékeli azt, amit a természet ad” – tette hozzá a nyugdíjas férfi. A közösségi programba bármelyik kispesti lakos jelentkezhetett, de hogy minél többen ki tudják venni a részüket a közös kertészkedésből, minden család csak egy parcellát bérelhet. Ennek havonta 100 forint a díja, azonban ezt az összeget visszafordítják a kert fenntartására. Például ebből a pénzből akarnak majd szórófejet vásárolni a slagra, vagy csavarokat azokhoz a kerti bútorokhoz, amelyeket a jövő héten akarnak megépíteni.

Bab
A bérlőkkel a VKKE szerződést kötött, amelyben meghatározták, miként művelhetik az ágyást. A tagok kialakították saját szabályaikat is: nem használnak például vegyszereket a növénytermesztéshez, és mindenkinek közösségi munkát is kell vállalnia, mint amilyen a fűnyírás, vagy a kert rendben tartása. A 26 parcellatulajdonos mindegyikének van saját kulcsa a kerthez, így akkor mehetnek le megkapálni, kigazolni és meglocsolni a palántáikat, amikor csak akarnak. A kertgondozás mellett közösségi eseményeket is tartanak. Az ágyások bérlőinek minden második csütörtök este „illik lejönniük, mert akkor mindenki itt van”. A kötelező összejövetelen túl tervezik, hogy iskolai osztályokat is fogadnak majd, hogy a gyerekek testközelből megtanulják, a bab nem a konzervdobozban terem, és hogy lássák, a Facebook Farmville szimulációs játékán túl, a valóságban mit jelent kertészkedni.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napenergiával működő kerékpárút épült Esztergomnál

Világító útburkolat épül a Duna-menti kerékpárúton, először Esztergomnál.