Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Lehet, hogy megmentették a világot

Lehet, hogy megmentették a világot

A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát. Bírálói szerint a megállapodás nem elégséges ahhoz, hogy lelassítsa a globális felmelegedést.

A november 28-án kezdődött, és az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a Kiotói Egyezményt, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, s az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie. Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára elismerte, hogy e folyamatleírás megfogalmazása – vagyis hogy “ki kell dolgozni egy kötelező érvényű új jegyzőkönyvet, egy új törvényerejű eszközt vagy megállapodást” – homályos. “Még ezután kell eldönteni, hogy ez mint jelent” – mondta.

Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást. Mate Nkoana-Mashabane, a konferenciát rendező Dél-Afrika külügyminisztere és Chris Huhne, brit energia- és klímaügyi miniszter nagy sikernek nevezte a megállapodásokat. Nkoana-Mashabane történelmi jelentőségűnek minősítette a sikert, Huhne pedig azt mondta: a dicsőség főleg az európai diplomáciáé, mert sikerült bevonnia az útitervbe a legnagyobb károsanyag-kibocsátókat. Todd Stern, az Egyesült Államok képviselője azt mondta: Washington elégedett az eredménnyel. Dzsajanthi Nataradzsan indiai környezetvédelmi miniszter szenvedélyes beszédet mondott arról, hogy országa igazságtalannak tartja azt a nyomást, amelyet rá gyakoroltak a konferencián a kompromisszum érdekében, és arról, hogy India csak vonakodva ment bele a megállapodásba. Környezetvédők szerint a kormányok sok értékes időt pocsékoltak el alig egynéhány szó kiválasztására a megállapodások szövegében, és nem csökkentették a károsanyag-kibocsátás plafonját eléggé ahhoz, hogy lassuljon a globális felmelegedés.

Ajánlott tartalom

Napenergiával működő kerékpárút épült Esztergomnál

Világító útburkolat épül a Duna-menti kerékpárúton, először Esztergomnál.