Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A kutatóktól, tudósoktól várják az emberek a klímaváltozással kapcsolatos megoldást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felmérése szerint.
Baranyai Nóra és Varjú Viktor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársai 2015 végén készítettek elemzést arról, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A vizsgálatot 3269 fős mintán végezték, amely nemre, korcsoportra és településtípusra nézve is pontosan reprezentálja a 15 évnél idősebb magyar lakosságot.
A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 2 százaléka nem hallott a problémáról, 8 százaléka pedig nem tudja, miről van szó. A válaszadók 7 százaléka nem tudta megnevezni a klímaváltozás egyetlen okát sem.
Az emberek viszonylag fontos és aktuális társadalmi problémának tartják a klímaváltozást. A lényegesnek ítélt problémák rangsorában az egészségügy helyzete az első, az elszegényedés a második, a környezetszennyező életmód a harmadik, a pazarló életmód a negyedik, a munkanélküliség az ötödik, a klímaváltozás a hatodik. A kutatók szerint ez alapján kijelenthető, hogy Magyarországon a lakosság többsége figyel a környezettel kapcsolatos kérdésekre. Jó példa erre, hogy a válaszadók 40 százaléka ért egyet teljesen azzal a kijelentéssel, amely szerint “majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek”.
A felmérésben résztvevők 70,8 százaléka hajlandó lenne többet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok. Minél jobb valakinek az anyagi helyzete, minél képzettebb és minél kedvezőbb a foglalkozási státusza, annál inkább hajlandó plusz áldozatokat hozni. A “nem baj, ha a klímabarát termék vagy szolgáltatás többe kerül” attitűd valamelyest erősebben jellemző a férfiakra, a fiatalokra és az aktív dolgozókra, valamint a Budapesten, Csongrád, Fejér és Pest megyében élőkre.
A válaszadók elsősorban nem saját feladatuknak tartják a fellépést a klímaváltozás kihívásaival szemben. A kutatás szerint a lakosság a saját felelősségét hasonló mértékűnek látja, mint a politikusokét vagy a kormányét, a klímaváltozás kezelése terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják legtöbbet.