Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Mennyi legyen a nagy európai rezsicsökkentés?

Mennyi legyen a nagy európai rezsicsökkentés?

Ellentmondás van az Európai Bizottság szakértői és az uniós döntés-előkészítő testület következő elnöke, Jean-Claude Juncker energiahatékonysági céljai között. A bizottság még júliusban javaslatot tesz az összeurópai energiaspórolásra, ami közvetve az orosz gázfüggőséget is enyhíteni fogja.

Az Európai Bizottság energiahatékonysággal foglalkozó szakértői azt javasolják, hogy az Európai Unió tagállamai kevesebb mint 30 százalékkal fogják vissza energiafogyasztásukat 2030-ig – írja a Reuters egy, a hírügynökség birtokába került dokumentumra hivatkozva.

A bizottság következő elnöke, a néppárti politikus Jean-Claude Juncker viszont kedden arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy számára az a minimum, hogy minden tagállamnak kötelezően és legalább 30 százalékkal kell javítania energiafelhasználásának hatékonyságán. A célkitűzéssel foglalkozó dokumentum korábbi változatában különben még több mint 30 százalék szerepelt.

Miért fontos az, hogy mennyire merész célt tűz ki maga elé az Európai Unió? Többek között azért, mert a hatékonyabb áram-, földgáz, kőolaj- és szénfogyasztás miatt csökkenni fog az energiahordozók importja, vagyis az EU tagállamai kevésbé függenének például az ukrán-orosz konfliktus miatt ismét bizonytalanná vált gázszállításoktól. Az EU-tagállamok a földgáz felét ukrán tranzitvezetékeken keresztül kapják, Magyarország gázellátása szinte teljesen ettől a szállítástól függ.

Megy a vita a százalékokon

Az energiahatékonyság pénzbe kerül, és nem kevésbe, ha figyelembe vesszük, hány százezer épületet kellene hőszigetelni az EU-ban, vagy hány helyen kellene modernizálni a közvilágítást. Emiatt feszültségek támadtak a tagállamok között és a bizottságon belül is, ezért folyik a huzakodás a százalékokon – írja a Reuters. A hírügynökség forrásai azt mondták, hogy a bizottság legutóbb arról kért modellszámításokat, hogy mit eredményezne a 27, illetve a 29 százalékos energiahatékonyság 2030-ig.

Korábban viszont készültek számítások arról is, hogy mivel járna, ha az EU 40 százalékkal kevesebb energiát használna 2030-ban. Ilyen magas hatékonyság mellett állnak ki a környezetvédők, szakértőik szerint a 20-30 százalékos vállalás nem eléggé merész. A Bizottság dokumentumában az áll, hogy minden egyszázaléknyi lépés az energiahatékonyságban azzal jár, hogy 0,4 százalékkal csökken a kőolaj és 0,1 százalékkal a földgáz ára. A másik oldalon az áll, hogy ha 2030-ig 25 százalékot akarunk megtakarítani az energiafogyasztásunkon, az évi 2 milliárd eurós költséggel járna, a 40 százalékos spórolás pedig évi 112 milliárddal.

A környezetvédő szervezetek azzal érvelnek, hogy vegyük figyelembe a hatékonyságnövelés számos előnyét. „Ha számításba vesszük a nemzeti összterméket, a keletkező munkahelyeket és az energiabiztonságot, akkor nincs értelme a habozásnak” – mondta Brook Riley, a Föld Barátai klíma- és energiaprogramjának kampányfelelőse a Reutersnek. „Semmilyen más klímavédelmi intézkedésnek nincs olyan jelentős járulékos haszna, mint az épületkorszerűsítésnek” – mondta a témáról korábban Ürge-Vorsatz Diána, a CEU klímakutató professzora az Origónak.

forrás: origo.hu

Ajánlott tartalom

Lapos tetőre is telepítenek napelemeket?

Sokat hallani a napelemek megfelelő tájolásáról. De vajon lapos tetőre is telepítenek napelemes rendszert?