Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Szelektív hulladék / Miért nem nőtt a szemétsziget az Atlanti-óceánon?
Tudj meg többet: Szelektív hulladék

Miért nem nőtt a szemétsziget az Atlanti-óceánon?

Úgy tűnik, mintha nem nőne az Atlanti-óceánon ringatózó plasztikhulladékból álló szemétsziget. A kutatók értetlenül állnak a rejtély előtt.

Amerikai szakértőknek a Science online kiadásában csütörtökön megjelent tanulmánya az elmúlt két évtized tükrében jelezte, hogy az áramlatok által összehordott úszó szeméttelep nem terebélyesedett.
Miközben világszerte egyre több műanyagot termelnek, és ezzel együtt nyilvánvalóan nő a műanyag hulladék mennyisége is, nehéz elhinni, hogy éppen az óceánba nem jut belőle – mutatott rá Kara Lavender Law massachusetts-i kutató.
Law az elmúlt 22 év alatt kollégáival együtt több mint 64 ezer darab műanyaghulladékot gyűjtött össze 6100 mintavételi helyszínről. Az Atlanti-óceán szemétszigetének éves szemrevételezése során planktonhálóval halászták össze az apró plasztikdarabokat, amiket a munkában résztvevő diákok szedegettek ki a hálóból csipeszekkel.
Mint Law elmondta, a szemétsziget pontos kiterjedését nem határozták meg. Annyi bizonyos, hogy a Georgia állambeli Atlanta magasságában húzódik az Atlanti-óceánon.
A kutató szerint a keresett hulladéktöbblet egyfelől úgy tűnhetett el szem elől, hogy apróbb darabokra töredezett, mint amit a hálóval ki tudtak szűrni, másfelől a rátelepedett élővilág lehúzhatta a mélybe, ahol a háló szintén nem érhette el.
Law azt nem tartotta elképzelhetőnek, hogy máshol halmozódott volna fel a szemét, mert sem a széljárás, sem az áramlatok nem változtak időközben.
A tudósok azért féltik az óceánokat a plasztikhulladéktól, mert az veszélyezteti a tengeri madarakat, a teknősöket és egyáltalában véve a tenger élővilágát. A jelentések szerint a Csendes-óceánon is úszik egy szemétsziget.

Ajánlott tartalom

Napenergiával működő kerékpárút épült Esztergomnál

Világító útburkolat épül a Duna-menti kerékpárúton, először Esztergomnál.