Öt ország működött együtt a Tisza ökológiai állapotának javításáért

A Tisza ökológiai állapotának javítása is célja volt a JoinTisza projektnek, amely öt ország – Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia és Magyarország – illetékes minisztériumait, vízügyi intézményeit és több nemzetközi szervezetet tudhat partnerei között – közölte Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője csütörtökön Szolnokon.

A nemzetközi projekt zárókonferenciája elején a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek a szerda esti dunai katasztrófa áldozataira. Lovas Attila az eseményen elmondta: a 2017. január 1-én indult program vezetője az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), együttműködve igazgatóságukkal. Szólt arról, hogy a JoinTisza (azaz: Közös Tisza) projekt célja a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének és az árvízi kockázat megelőzésének szoros összehangolása a folyó mintegy 157 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területén a vizek állapotának javításával. Hozzátette: a projekt ukrán, román, szlovák, szerb és magyar partnerei látták el a munkacsomagok végrehajtásának irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatokat.
Az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata és megújítása mellett az árvíz és az aszály elleni védekezés, valamint a városi vízgazdálkodás is része a nemzetközi projektnek. Kovács Péter, a Duna-védelmi Bizottság elnöke a Belügyminisztérium képviseletében elmondta: Magyarország számára a Tisza-völgy kiemelt jelentőségű, ezért is támogatják a tiszai országok együttműködését. Megemlítette, hogy a Tisza-völgyben jelentős problémát okoz a kommunális hulladék, a pet-palackok általi szennyezés. Mint mondta, keresik megoldást és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv megfelelő keretet adhat az érintett országok együttműködésének. Kiemelte: bízik a “tiszai együttműködés” folytatásában.

Berkó Attila kormánymegbízott, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta: a JoinTisza (Közös Tisza) projekt nevében is benne van, hogy a folyó nem veszi figyelembe a város-, megye- és országhatárokat, ezért együttműködésre van szükség. A kormány legfontosabb üzenete, hogy az állampolgárokat és értékeiket védje – mondta. Piroska Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: az öt nemzet a magyar társszervezetekkel és civil szervezetekkel sikeresen valósította meg a projektet.

Szabó István, Szolnok alpolgármestere arról beszélt, hogy a város létét, fejlődését köszönheti a Tiszának és a vízügyi szakembereknek. A projekt a folyó környéke és Szolnok fejlődése szempontjából is fontos – fűzte hozzá. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a mintegy 2,2 millió eurós JoinTisza projekt európai uniós forrásból, Magyarország társfinanszírozásával valósult meg. A zárókonferencia előtt az öt tiszai ország képviselői a szolnoki Rózsaparkban öt tiszafa elültetésével hívták fel a figyelmet a Tisza vízgyűjtő területén szükséges együttműködés fontosságára.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.