Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Sikerek és félsikerek az ez évi klímakonferencián

Sikerek és félsikerek az ez évi klímakonferencián

A kompromisszumnak különösen nagy jelentősége van az erdők szempontjából. Új termék az emisszió-kereskedelmi piacon: az erdők fáiban és talajában megkötött szén, amelyet pénzért árulnak majd, az ún. erdei szén.

Maratoni egyeztetések után a vártnál nagyobb sikerrel zárultak a 190 ország részvételével zajló klímatárgyalások Mexikó messze földön híres üdülőhelyén, a Karib-tenger partján fekvő Cancúnban – legalábbis az optimisták szerint.  A fejlett országok azt szerették volna, ha 2012 után már nemcsak őket, hanem minden országot jogilag előírt kibocsátás-csökkentési vállalások terhelnék. A fejlettek mindezért megfelelő nagyságú pénzt igényeltek, ráadásul úgy, hogy a pénz felhasználásába a nemzetközi közösségnek korlátozott beleszólása lenne – tehát úgy, hogy nemzeti szuverenitásuk nem csorbuljon.  A Mexikóban létrejött politikai kompromisszum nagy lépést jelent a fejlődők kibocsátás-csökkentési vállalása irányába.

Az összes ország által közösen vállalt kibocsátás-csökkentés mértéke, 13-16 százalék, azonban Bolívia szerint a Föld hőmérsékletének legalább 4 fokos emelkedését jelentené, ami nem más, mint “ökocidium”. A fejlettek ugyanakkor arra tettek ígéretet, hogy feltöltenek egy alapot, melyből 2020-tól évente 100 milliárd dollárt használhatnak fel a fejlődő országok. Ez látszólag nagy pénz – Bolívia azonban elégedetlenül távozott, még a tárgyalások teljes befejeződése előtt, annak ellenére, hogy a résztvevők többsége szerint a most megkötött alku elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy egy év múlva, a dél-afrikai klímacsúcson a megfelelő részletekről is megállapodjanak. Ahogy egy szakértő fogalmazott: a megállapodás a semminél több ugyan, de nem túl sok

A kompromisszumnak ugyanakkor különösen nagy jelentősége van az erdők szempontjából. A Földön jelenleg folyó erdőirtásokból származik ugyanis a klímaváltozásért leginkább felelőssé tett üvegház hatású gáz kibocsátás mintegy egyötöde – magyarázta kérdésünkre Somogyi Zoltán (az Erdészeti Tudományos Intézet csoportos Nobel-díjas kutatója), aki az EU tárgyalódelegációjának tagjaként képviselte hazánkat a konferencián, s aki a 2011-es magyar EU elnökségi időszakban ellátja majd az EU-nak az erdők és a klímaváltozás kapcsolatával foglalkozó munkacsoportja vezetését is. – Ez a kibocsátás több mint a közlekedési szektor teljes kibocsátása. Keresvén a kibocsátás-csökkentés legolcsóbb módszereit, a gazdagabb, és a klímaváltozásért elsősorban okolható országok hajlandók volnának megfelelő forrásokat biztosítani az erdőirtások, ezen kívül pedig az erdők degradálásának csökkentésére, valamint új erdők létrehozására (az ún. REDD+ mechanizmus). E mechanizmust olyan, olajban gazdag országok is támogatják, mint Norvégia. A mechanizmus beindulása után új termék keletkezik az emisszió-kereskedelmi piacon: az erdők fáiban és talajában megkötve maradó szén, s amelyet pénzért árulnak majd, az ún. erdei szént (“forest carbon”).

Ajánlott tartalom

Miket nem tüzelhetek el a kazánban?

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.