Szélerőművek: Európában megduplázódik, Magyarországon viszont nem épül több

Az Európai Unió és a tagállamok által kitűzött klímacélok elérésében nagyon fontos szerepet játszanak a napelemes rendszerek mellett a szélerőművek is.

Több uniós ország az elkövetkezendő évtizedekben jelentős beruházásokat tervez ezen a területen végrehajtani, Magyarország viszont nem épít új szélturbinát. Mindennek megvan az ésszerű magyarázata, melyet a következőkben részletezünk.

KÉTSZER AKKORA SZÉLERŐMŰ-KAPACITÁS LESZ 2030-RA EURÓPÁBAN, MINT MOST

A tagállamokban a telepített szélerőmű kapacitás 2030-ig megduplázódhat, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió a 2050-es klímasemlegességi cél elérhesse. Az elkövetkezendő évtizedben csupán három ország nem tervez új turbinákat telepíteni, – Ciprus és Málta mellett Magyarország sem. Ezzel pedig a darabszámot és beépített kapacitást nézve hazánk még jobban lemarad a többi európai államhoz képest. A koronavírus kis mértékben a szélenergiába is bezavart, hogy a gyártási kapacitásokban és ellátási láncban zavarok keletkeztek. Ennek ellenére az iparágnak rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült bevonnia új szélerőműparkok finanszírozásába. Emellett az időjárás is kedvezett az elmúlt időszakban a szélturbináknak, így csúcseredményt értek el a megtermelt villamos energia mennyiségét illetően.

A WindEurope jelentése szerint 2019 végén az EU-ban összesen 168,5 GW szélerőmű kapacitás működött, melyből 156,5 GW-ot a szárazföldön telepített turbinák tettek ki.A célszámokat tekintve így 2030-ra az uniós szélerőmű kapacitás közel 340 GW-ra növekedhet, vagyis a cél megvalósításához 20 GW-os éves növekedést kell produkálni. Az Unión belül Magyarország a maga 0,3 GW körüli kapacitásával csupán Ciprust (0,2 GW), Luxemburgot (0,1 GW), Szlovákiát (0,003 GW) és Szlovéniát (0,003 GW), valamint a szélturbinával nem rendelkező Máltát előzi meg.

MIÉRT NEM FEKTET MAGYARORSZÁG SZÉLERŐMŰVEKBE?

A hazai kapacitás nagysága jelenleg megegyezik Csehországéval és Észtországéval. E két országgal szemben azonban Magyarország nem tervez új kapacitásokat kiépíteni 2030-ig. Az elkövetkezendő 10 évben csak a meglévő kapacitások felújítása és élettartamuk meghosszabbításához szükséges karbantartások valósulnak meg. A Mavir adatai alapján a 2019-ben Magyarországon megtermelt villamos energia 2,15 %-a származott csupán szélerőművekből, valamint az ország fogyasztásának csak 1,56 %-át fedezte a szélenergia.

Tudni érdemes, hogy a szélerőművek hatékony üzemeltetéséhez állandóan jelen lévő szélre és meghatározott szélerősségre van szükség. Ez pedig Magyarországon nem mindenhol adott. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy legnagyobb számban az ország legszelesebb északnyugati felén van jelentősebb szélerőmű koncentráció. Hazánk adottságai inkább a napelemes rendszereknek kedveznek. A napenergia legnagyobb előnye, hogy Magyarországon szinte bárhol rendelkezésre áll, és gazdaságosan elektromos árammá alakítható napelemek segítségével. Ráadásul a napelemrendszerek méretében gyakorlatilag nincsenek korlátok, mivel a paneleket megfelelő bekötésével kis, pár kilowattos, vagy akár gigawattos nagyságú erőművek is kialakíthatók.

Mindezek okán Magyarország a saját maga elé kitűzött és az Unió által elvárt klímacélok eléréséhez a napelemes rendszereket részesíti előnyben. Ez a támogatáspolitikában is megmutatkozik. A közelmúltban, jelenleg és a jövőben is igyekszik majd a kormány a hazai napelem kapacitás növelését ösztönözni mind állami, vállalkozói és lakossági szinten.

Ajánlott tartalom

Napelem: drasztikus költségcsökkenés az energiatárolók piacán

Az akkumulátoros energiatárolók ára egy év alatt 40%-kal esett vissza, és az Alteo várakozásai szerint a költségek további csökkenése várható, ami átalakíthatja a piacot.