Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Állatvédelem / Zavarja a halak táplálkozását a zaj

Zavarja a halak táplálkozását a zaj

Világszerte egyre nő a vizek zajszintje. Míg a mesterségesen keltett lárma tengeri emlősökre gyakorolt hatását intenzíven kutatják, mindezidáig keveset tudni arról, milyen következményekkel jár az a halak számára. Ennek jártak most utána brit kutatók.

A Bristoli Egyetem biológusai tüskés pikókat (Gasterosteus aculeatus) kínálták különböző táplálékfélékkel egy akváriumban. Ezt követően víz alatti hangszórók segítségével olyan zajszintnek tették ki az állatokat, amely nagyjából egy versenycsónak motorjának hangjának felelt meg – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. A nyugodt környezetben etetett halakhoz képest a zajnak kitettek lényegesen alacsonyabb hatékonysággal választották ki a nekik leginkább megfelelő táplálékot – számoltak be eredményeikről Julia Purser és kollégái a PLoS ONE című folyóiratban. A halak tartós megzavarásához már tíz másodpercnyi lárma is elég: még öt perccel a hang megszűnését követően is jóval több hibát ejtettek csendes vízben úszkáló társaiknál. A pikók nyilvánvalóan kevésbé tudtak a táplálkozásra összpontosítani, mint ahogyan az ember is nehezebben tud koncentrálni, ha hangos háttérzaj mellett kell megoldania egy bonyolult feladatot – magyarázta Purser.

A koncentrációzavar a vizek egyre fokozódó zajterhelésének tükrében végzetes következménnyel járhat a halak számára – figyelmeztettek a biológusok. Valószínűsíthető például, hogy a halak gyakrabban esznek tévedésből olyasmit, ami számukra káros. Ezen kívül egyre hosszabb időre lesz szükségük, hogy elegendő táplálékot találjanak, ami megnöveli annak az esélyét, hogy ragadozók áldozatául essenek. Mivel a halak természetes környezetében a zajterhelés sokkal tovább tart, mint a kísérletben, a kutatók következő lépésként azt kívánják megvizsgálni, hogyan reagálnak a halak az állandó hanghatásokra. Az eredmények alapján gyanítható, hogy a zajszennyezés jóval több káros hatással jár, mint eddig hitték – vélekedett Andy Radford, a kutatás egyik résztvevője.

Ajánlott tartalom

Mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet

Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy 30 évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson - derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.