1 millió lakóingatlant korszerűsítenének energetikailag 2030-ig

A Virtuális Erőmű Program (VEP) szakértői szerint a 2030-as magyar klímacélok teljesítéséhez elengedhetetlen a korszerűtlen lakóingatlanok energetikai modernizálása; a program célja, hogy 2021 és 2030 között egymillió lakossági ingatlan épületenergetikai fejlesztése valósulhasson meg.

A tíz éve működő VEP szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a program Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldenergetikai programja, amelyben mintegy 10 ezer vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt eddig a fenntarthatósági projektjeivel. A VEP 627 megawatt meg nem termelt energiával Magyarország negyedik legnagyobb erőművének tekinthető, a program keretében auditált energetikai beruházásokkal 2,17 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkentést értek el. A VEP megtakarításainak többségét eddig nagyvállalatok, a főváros és nagyobb városok, valamint intézmények adták, a közép- és kisvállalkozások (kkv) csak 20, a lakosság pedig csak 10 százalékát. Mostantól a klímacélok teljesíthetősége érdekében elsősorban a lakosságra és a kkv-kra helyezik a hangsúlyt – közölték.

Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es érték 40 százalékára kívánja csökkenteni 2030-ra, ami 4,7 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkentés elérését feltételezi a következő évtizedben. A magyar klímacélok teljesítése elérhetetlen a kibocsátás 40 százalékáért felelős lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítése nélkül – idézi a közlemény Molnár Ferencet, a VEP vezetőjét. A közlemény szerint felmérések alapján a 2,7 millió hazai lakóépület csaknem 60 százaléka szorulna komplex felújításra.

A VEP 2021-től olyan digitális szolgáltatást indít a lakosság számára, amely az épületenergetikai fejlesztési lehetőségeket és az azokhoz kapható piaci, valamint állami támogatásokat egyablakos rendszerben teszi elérhetővé. Az épületenergetikai fejlesztésekhez egy olyan finanszírozási modellt is felépítettek a VEP szakemberei, amely lehetőséget teremt, hogy önerő nélkül vagy minimális önrésszel, teljesen bizományosi rendszerben korszerűsíthessék az ingatlant.

Ennek keretében a beruházó megbízásából a bizományos teljes körűen járhat el a felújítás mielőbbi megvalósulása érdekében a műszaki tartalom kidolgozásától a finanszírozáson és a szerződések megkötésén át egészen a kivitelezésig. A VEP 2021-ben 25 ezer, 2022-ben 75 ezer, 2023 és 2030 között évi százezer háztartás energetikai felújításának támogatását tűzte ki célul, együttműködésben az MNB és a kormány új lakossági ingatlanfejlesztési zöld programjaival.

Emellett 2021 és 2023 között a megyei és önkormányzati szövetségekkel, valamint a vállalkozói kamarákkal együttműködésben háromezer települést és 50 ezer kkv-t léptetnének be a Virtuális Erőmű Programba. Várakozásaik szerint az erőmű kapacitása 2023-ra megduplázódik, és továbbra is az a céljuk, hogy 2030-ra a paksi után Magyarország második legnagyobb erőműve virtuális legyen – hangsúlyozta a VEP vezetője.

Az idén teljesen megújult program már nem csak az átfogó fenntarthatósági szemléletformálásra, a legjobb gyakorlatok díjazására és bemutatására törekszik, hanem segít megvalósítani is az energetikai fejlesztéseket. Idén a VEP és partnerei mintegy 10 milliárd forint értékben dolgoztak ki fenntarthatósági és energiahatékonysági projekteket, valamint segítették támogatási forráshoz a vállalatokat és az önkormányzatokat – írják a közleményben.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.