Idegesíti kicsit ez a sok eső, ami mostanában hullik? Egyszerre akár harminc-negyven milliméter is, hát megbolondult a világ? Akkor nézze meg, milyen az élet Mawsynramban, a világ legcsapadékosabb falujában.

12 717 milliméter eső évente

Idegesíti kicsit ez a sok eső, ami mostanában hullik? Egyszerre akár harminc-negyven milliméter is, hát megbolondult a világ? Akkor nézze meg, milyen az élet Mawsynramban, a világ legcsapadékosabb falujában.

Az indiai településen annyira sok eső esik, hogy a helyiek már nem is sima fából építkeznek, az ugyanis simán elrohadna, inkább mindent gumifából faragnak, hátha az tovább bírja. Ha az iskolás gyerekek a szabadban elvégezhető feladatot kapnak, teljes testet borító, bambuszból és banánlevelekből készült esőpáncélt kell viselniük.

Évente 11860 milliméter eső esik errefelé, a magyar átlag 500 és 750 milliméter között alakul. A rengeteg esőért azok a szelek okolhatók, amik szinte egész Banglades fölül ide hozzák a nedves légtömegeket, ami aztán összesűrűsödik a környéket övező hegyvonulatok miatt, és nagy része le is csapódik ott helyben.

A világ legcsapadékosabb helyének kétes értékű dicsőségéért amúgy komoly verseny van. 1952 és 1989 között a kolumbia Lloró városa átlagosan 12 717 milliméternyi esőt kapott egy évben, a szintén kolumbiai Lopez del Micay lakosai pedig 1960-tól 2012-ig élvezhették az évi 12892 milliméter esőt. A Guinness rekordgyűjteményében azonban Mawsynram szerepel, ahol 1985-ben egészen elképesztő, 26 ezer milliméter eső esett.

A speciális helyszínről Amos Chapple készített fotósorozatot. Chapple az Index kérdésére válaszolva elmondta, hogy a fotózás legnehezebb része az volt, hogy tartsa szárazona dolgait. Annyira bonyolult volt ez, hogy nem is sikerült. „Ha épp nem esett, akkor nagyon sűrű köd volt, ami ugyanúgy eláztatott mindent, a ruháim, az ágyam, még a vécépapír is tiszta víz volt állandóan. Esténként olyan volt lefeküdni, mintha egy csurom vizes konyhai rongyba bújtam volna bele.” A projekt többi képét ide kattintva tekintheti meg.

forrás: index.hu

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.