12 ezer milliárd forint szmog ellen

Hatalmas összeget fordít az évtized közepéig Kína a nagyvárosaiban a légszennyezés elleni küzdelemre. A környezetvédelmi minisztérium honlapja szerint összesen 350 milliárd jüant (12,3 ezer milliárd forint) költenek majd a következő években az ország 117 nagyvárosában a légszennyezés visszafogására.

A most meghirdetett, helyi forrásokból finanszírozott erőfeszítések elsősorban az egészségre leginkább ártalmas finom porszemcsék, vagyis a 2,5 mikrométer (PM2,5) átmérőnél kisebb részecskék arányának mérséklésére irányulnak. Ezek azért különösen veszélyesek, mert belélegzés után a tüdő mélyébe jutnak, ahonnan felszívódnak és a keringésbe jutnak. A kitűzött cél, hogy a településeken legalább 5 százalékkal csökkentsék ezek arányát az évtized közepére a 2011-es adatokhoz képest. Komoly társadalmi visszhangot váltott ki a kérdés az elmúlt években a kelet-ázsiai országban. A PM2,5 koncentrációját tavaly év vége óta közli a pekingi amerikai nagykövetség, és nagy felháborodást okozott, hogy az adataik jelentős eltérést mutattak a hivatalos kínai adatoktól.  Pesszimizmusra ad okot, hogy Kína már a 10 mikrométer átmérőjű részecskék (PM10) arányát illetően is rosszul teljesít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a vizsgált 31 kínai nagyvárosból mindössze egyetlenben mértek köbméterenként 50 mikrogrammnál kevesebbet. A WHO által elfogadhatónak tartott határ 20 mikrogramm köbméterenként. A 100 ezer lakost meghaladó magyar városokban ennek átlagértéke 16, az Egyesült Államokban 19.
A kínai városok levegője a hazai sztenderdek szerint is rendkívül rossz. A 113 kínai város közül, amelyek levegőjének minőségét a pekingi környezetvédelmi minisztérium figyelemmel követi, 45 olyan város van, amely a hármas, vagyis a legrosszabb levegőjű csoportba tartozik, és egyetlen sincs a 113 közt, amely az első, vagyis a legjobb kategóriába esne. A kormány az idén szigorúbb szabályok bevezetését, 2016-tól pedig a PM2,5 részecskék országos mérését is megígérte.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.