152 kilométer autóúttal ér fel egy kiló bárányhús

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Ritkán gondolkodunk el azon amint éppen beleharapunk kedvenc szendvicsünkbe vagy egytálételünkbe az étteremben, esetleg a kifőzdéből hazahozott élelembe, hogy az alapanyagok előállítása mekkora környezeti terhet ró az ökoszisztémára.

A washingtoni Environmental Working Group és a portlandi CleanMetrics Corporation összeállította a legszennyezőbb élelmiszerek toplistáját. Az adatok megdöbbentőek, ha belegondolunk, hogy egy átlagos személygépkocsi 0,25 kg. széndioxidot bocsát ki kilométerenként.

1 kg. bárányhús = 39,2 kg. CO2. (Vagyis 152 kilométeres autóút széndioxid-emissziója.)

1kg. marhahús = 27 kg. CO2 (Azaz 105,36 kilométeres furikázás.)

1 kg. sajt = 13,5 kg. CO2 (Tehát 52,682 kilométeres vezetés.)

1 kg. disznóhús = 12,1 kg. CO2 (Vagyis 47,2 kilométeres túra.)

1 kg. (halfarmon tenyésztett) lazac = 11,9 kg. CO2

1 kg. pulykahús = 10,9 kg. CO2

1 kg. csirkehús = 6,9 kg. CO2

1 kg. konzerv tonhal = 6,1 kg. CO2

1 kg. tojás = 4,8 kg. CO2

1 kg. krumpli = 2,9 kg. CO2

1 kg. rizs = 2,7 kg. CO2

1 kg. mogyoróvaj = 2,5 kg. CO2

1 kg. mogyoró = 2,3 kg. CO2

1 kg. joghurt = 2,2 kg. CO2

1 kg. brokkoli = 2 kg. CO2

1 kg. tofu = 2 kg. CO2

1 kg. szárazbab = 2 kg. CO2

1 kg. tej = 1,9 kg. CO2

1 kg. paradicsom = 1,1 kg. CO2

1 kg. lencse = 0,9 kg. CO2

És itt még “csak” az előállításról van szó, beleértve a tenyésztést és a vágóhídi, húsgyári feldolgozást. A lazacnál például az eledelének előállítása jelent nagy CO2-mennyiséget. A csirkefarmok esetében ugyanez a helyzet. A disznóhúsnál a karbonmennyiség fele jön a gyári feldolgozásból. A konzerv tonhalnál az emisszió 68 %-át a halászhajók gázolaj meghajtású motorja adja.

A bárány- vagy szarvasmarha-tenyésztésnél fontos számot vetni a jószágok szellentésével, kérődzésével és a talajon rothadó ürülékükből kiszivárgó metángázzal. A metán hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid.

Ha bármelyik húst vagy zöldséget importálják arra a felvevőpiacra, ahol végül megveszik a fogyasztók, akkor a szállítás ökolábnyomát is hozzá kell adni ezekhez az értékekhez. Az állattenyésztés vízigényéről nem is beszélve.

Ha a húst kedvelők szeretnék csökkenteni gasztronómiai élvezeteik ökológiai lábnyomát, célszerű leginkább csirkehúst enni. A leggazdagabb és a légkörre nézve legkevésbé szennyező, állati eredetű fehérjeforrás a tojás. Növényeknél a krumpli, ám éppen annak termesztése jár a viszonylag nagy üvegházgáz-kibocsátással (a többi alapvető élelmiszernövényhez képest).

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

A tavalyi után a 2024-es volt a második legmelegebb szeptember a világban

A tavalyi után a 2024-es volt a második legmelegebb szeptember a világban, és biztosra vehető, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a világon - közölte az Európai Unió berlini székhelyű klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) kedden.