A különleges jelenséget spanyolul penitentesnek, vagy nieves penitentesnek hívják. Nevét egy vallásos szekta tagjairól kapta, akik főként Új-Mexikóban tevékenykedtek. Különleges, hegyes sapkában végződő ruhákat hordtak, és önostorozással büntették magukat („penitenciát” róttak ki magukra).
A hegyes jégkristályokról először maga Charles Darwin szolgált leírással, amikor 1835-ben Chiléből Argentínába utazott. A jégoszlopok egyedül az Andokban alakulnak ki, ott is csak 4,000 méteres tengerszint feletti magasságban. Méretük általában pár centiméteres, azonban találtak már 5 méter hosszú darabokat is. Eredetileg úgy gondolták, hogy az egyedi formákat az Andokban tapasztalható különösen erős szél alakítja ki. Azóta a kutatók rájöttek, hogy a folyamat ennél lényegesen bonyolultabb. Bár azzal még mindig nincsenek tisztában, hogy hogyan kezdődik a penitentesek kialakulása, azt már megállapították, hogy létrejöttükhöz elengedhetetlen, hogy a pára lecsapódása mindig fagypont alatt történik, így a hó nem elolvad, hanem szublimál. Ezt a folyamatot 2006-ban laboratóriumi körülmények között is sikerült megismételni, a jelenség megértése segíthet a kutatóknak a gleccserek olvadásának megfékezésében.