1997-ben jelent meg első generációjával a Toyota Prius, azaz már 20 éves a tavaly negyedik generációjába lépett hibrid-rekorder.

20 éves a hibrid Toyota Prius

1997-ben jelent meg első generációjával a Toyota Prius, azaz már 20 éves a tavaly negyedik generációjába lépett hibrid-rekorder.

Nem elég 1997-ig visszanyúlni a Prius kapcsán. A Toyota 1993-ban döntötte el, hogy a tisztább jövő érdekében egy alacsony károsanyag-kibocsátású autót épít. Két évre rá, 1995-ben a Tokiói Autószalonon már be is mutatkozott az első hibrid koncepciómodell, amit a következő évben már tesztre is fogtak, hogy 1997-ben debütálhasson az első Prius (gyári kód szerint XW10). A kétmotoros (1,5 literes, Atkinson ciklus szerint dolgozó VVT-i benzines és elektromos hajtású) modell rögtön elnyerte a Japán Év Autója díjat. Hajtásláncáról fontos tudni, hogy benzin- és villanymotorja egy közös bolygóműbe hajt, a rendszerben valójában két villanymotor van, ezek generátor üzemben (például fékezéskor) áramot termelnek, de a hagyományos önindítót is kiváltják. Ezért a Prius stop-start rendszere a lehető legfinomabb, fogyasztása minden benzin üzemű és automata váltós autó közül a legszerényebb volt saját korában. Tartósságáról és fenntartási költségeiről sokat elmond, hogy nincs benne sem kuplung, sem hagyományos önindító és generátor, váltóműve gyakorlatilag örökéletű, az intenzív fékenergia-hasznosítás miatt fékjei is minden egyéb autóénál jelentősen többet bírnak. De a rendszer legfontosabb jellemzője mégis inkább az, hogy megtanít vezetni: folyamatosan látható, hogy mikor haladunk csak villanymotorral, azt maximalizálva javíthatjuk a fogyasztást.

Az első Prius 2000-ben érkezett csak meg Európába, 2001-től már frissített és növelt teljesítményű kiadása (NHW11) készült. A Prius az első nagy sorozatban gyártott hibrid volt, lényegében a mai modellek alapvető jegyeivel. Igaz, az Egyesült Államokban megelőzte a piacon a csak kétüléses, inkább prototípusnak tekinthető Honda Insight, amihez képest a Prius technikájával és használhatóságával is jelentős többletet tudott felmutatni. Full hybrid hajtáslánccal, elektromos szervokormánnyal, fékenergia-visszanyeréssel és nikkel-fémhidrid akkumulátorral hódított már az első generáció is. A 123 ezer példányban gyártott első Priusok zöme annak ellenére üzemben és forgalomban lehet még, hogy 14-20 éves autókról van szó.

A négyajtós első generációs Priushoz mérten méretben és műszaki tartalomban is jelentős előrelépés volt a második generációs (XW20), már Kamm-formájú ötajtós. Az addig sem rossz Cd=0,29 alaktényezőt Cd=0,26 értékre mérsékelte a 2003-ban bemutatkozott, majd 2004-ben Európában is a 2005-ös Év Autójának választott második generációs Prius. Nem csak nagyobb és tágasabb, mint az első, villanymotorjának teljesítményét 50%-kal emelték, annak 400 Nm nyomatéka pedig a Priusok sorában máig a legnagyobb. Tervezését állítólag tiszta lappal kezdték, beszédes, hogy a második generációs Prius 530 szabadalom bejegyzésével született meg. Hibridrendszerének akkumulátora a korábbinál jobb hatásfoka miatt kisebb és könnyebb lett, de nőtt az emissziómentesen megtehető hatótáv is, a második generációnál az már 2 kilométer is lehet. Nem mellesleg a Toyota 8 év/160 000 kilométer garanciát adott az akkumulátorra, de a garancia ma már a Toyota összes hibridjénél akár 10 évig is hosszabbítható – jelképes összegért. A Prius 2 volt a világ első autója, amelyik elektronikus légkondicionálót adott, nem mellesleg alapáron 6 légzsákot is, amivel 5 csillagos Euro NCAP eredményt elérve kategóriájának legbiztonságosabb modelljeként végzett.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Energiaügyi Minisztérium: 2020 elejéhez képest kilencszeresére nőtt a tisztán elektromos gépjárművek száma Magyarországon

A közúti közlekedési nyilvántartás legfrissebb adatai szerint már több mint 68 ezer kizárólag elektromos hajtású gépkocsi kapott zöld rendszámot hazánkban. Az évtized kezdetéhez viszonyítva ezzel majdnem kilencszer több közlekedik a leginkább környezetkímélő járművekből a magyar utakon - jelentette be szerdán hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM)