Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.
Négy országban négy különböző élelmezési válság alakult ki. Az ENSZ februárban éhínség sújtotta régiónak nyilvánította Dél-Szudánt. A legutóbb 6 éve volt a világban éhínségzóna az ENSZ szerint. De Arif Husain, az ENSZ Élelmezésügyi Programjának (WFO) vezető közgazdásza még ennél is tovább ment: a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy 15 éve, amióta a WFO-nál van, ilyen szörnyű éhínséget még nem látott. Különösen, hogy négy különböző ország nem egymástól eredő krízishelyzetéről van szó.
Jelenleg az éhínség az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély. Komolyabb, mint például az AIDS. A szervezet kalkulációja szerint 1,4 millió gyereket veszélyeztet az éhhalál kockázata Nigériában, Szomáliában, Jemenben és Dél-Szudánban. Ezekben az országokban 20 millió ember halhat éhen júliusig, amikor végre beindulhat ismét az aratási szezon. Vagyis több mint két Magyarországnak a lakossága tűnhet el a Föld színéről. Husain hozzátette, ugyan júliusi határidőt emleget a WFO, de a válság jelen idejű: az emberek már most is sorra halnak meg. Dél-Szudánban egyes családok azért menekültek a Nílus menti mocsarakhoz és szigetekhez, hogy itt találjanak menedéket a fegyveres lázadók ellen. A földönfutók maguk mögött hagyták házaikat, farmjaikat, megválva attól azoktól a forrásoktól, amikből megéltek: a termőföldtől és a jószágaiktól. Jelenleg néha hal is jut nekik a folyóból, de javarészt gyökereken és tavirózsákon élnek. Amikor meghallották, hogy az ENSZ összeírja a menekülteket, és élelmiszersegélyt fog szétosztani, közel 20 ezer ember gyűlt össze a lázadók által kontrollált Tonyor nevű faluban. Egyes családok halászhálókat és rudakat kaptak, amíg megérkeznek a szállítmányok. Így legalább tudnak halászni addig.
Júliusig a szudáni lakosság közel felének, 5,5 millió embernek nem lesz elegendő élelme, vélik az ENSZ szakértői. Az éhezés oka nem is annyira természeti, mint inkább emberi tényező: a világ legfiatalabb, 6 éve alapított országában 2013 óta, azaz több mint 3 éve polgárháború dúl – a lakosság megosztottságát etnikai feszültségek táplálják. Az agráriumot pedig a szárazság tette tönkre.
Előfordul, hogy az élelmiszersegély bajt hoz azokra, akik kapják: tavaly egyenruhás emberek rabolták ki, dúlták fel és égették fel azoknak a polgároknak az otthonait, akik az ENSZ által kiosztott élelmiszert birtokoltak. A teljes cikk itt olvasható.