Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az EU primerenergia-fogyasztása 2017-ben 0,9 százalékkal, a végső energiaigénye 1,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest a legfrissebb Eurostat-adatok szerint. Magyarország energiafelhasználása is tovább emelkedett.
A megnövekedett európai kereslet fő kiváltói a kereskedelmi, ipari és közlekedési ágazatok voltak 2017-ben. Az ezt megelőző évben a végsőenergia-fogyasztás 0,7, a primer pedig 2 százalékkal nőtt, ekkor a lakossági felhasználás volt a növekedés fő mozgatórugója.
A harmadik éve folyamatosan emelkedő európai energiafelhasználás azt jelenti, hogy tartósan megfordult a 2006-tól 2014-ig tartó kedvező trend. A csökkenő trendet mutató közel tíz év azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert alátámasztotta: lehetséges és működik a gazdasági növekedés leválasztása az energiafogyasztásról (decoupling).
A megfordult trend és az európai energiafelhasználás tartós növekedése egyszerre hat negatívan a közös energiafogyasztási célok teljesítésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására, mely már aggasztja az uniós szakembereket is.
Hol tart Magyarország?
A hazai energiafelhasználási adatok szerint 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 1115 Petajoule, a végső pedig 845 PJ volt. A vezető energiafelhasználó a lakosság, megelőzve a közlekedési szektort és az ipart.
Forrás: Országos éves energiamérleg, 2017, MEKH
Ha a tovább boncolgatjuk az adatsorokat az is látható, hogy a megoszlás hazánkban meglehetősen stabil maradt.
Forrás: Országos éves energiamérleg, MEKH
Riasztó viszont, hogy a hazai növekedési ütem messze az uniós átlag felett van, mely arra utal, hogy a fogyasztás-növekedés komoly pazarlással is párosul.
Forrás: Országos éves energiamérleg, MEKH
Fenntartható energiafogyasztás: a holnap megtakarításai a ma intézkedéseiből születnek
A fenti adatok tükrében még fontosabb, hogy Európa tagállamai ismét elkötelezték magukat a fenntartható energiafogyasztási pálya mellett. 2018 végén hatályba lépett az energiahatékonysági irányelv (EED) módosítása, mely 2030-ra összeurópai szinten 32,5 százalékos energiahatékonysági célt tűz ki. Az EED mellett egy új, minden tagállamban közvetlenül érvényes rendelet[1] pedig arra kötelez, hogy egységes elvek mellett, egységes formában készüljenek el azok a stratégiai fontosságú dokumentumok, melyek a fenntartható tagállami energiapályát mutatják be 2030-ig. Ezek a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT).
A tagállamok a NEKT tervezés lázában égnek, hiszen az első vázlatot már 2018 végére el kellett készítenie és be kellett mutatnia minden tagállamnak. 2019 első negyedévben lesz azok társadalmi vitája, melyet stratégiai környezeti vizsgálat követ majd. Mindeközben egy kétoldalú egyeztető folyamat zajlik az Európai Bizottság és az egyes tagállamok között, amelynek során a tervezetben benyújtott célértékeket vizsgálják majd meg, hogy elegendők-e az összeurópai célok eléréséhez. A tárgyalások eredménye alapján véglegesített NEKT-et 2019 végén kell a Bizottságnak benyújtani.
’The Coalition for Energy Savings’ elkészítette az eddig beérkezett[2] NEKT-k első elemzését, melyből az látszik, hogy a tagállamok hozzájárulása még nem elegendő az EU 2030 energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez. A tagállamoknak tehát minden bizonnyal növelniük kell majd a hozzájárulásokat a végső terveikben.
A magyar NEKT a napokban lesz nyilvános, annyit lehet tudni a hazai felajánlásokról, ami az év végén egy kormányhatározatban[3] megjelent. Ez csökkentési célként[4] legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 20 százalékos felhasználási részarányvállalást tűz ki. A végsőenergia-felhasználás mértéke pedig nem haladhatja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértékének 8-10 százalékkal csökkennie kellene
Miért kulcsfontosságú lakásállomány energiahatékonyságának javítása?
A fenti vállalások teljesítése a háztartások fogyasztásának csökkentése nélkül nem fog menni. Tudjuk, modellek készültek, tapasztaljuk a mindennapokban: a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.
Ehhez viszont átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség.
Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási 120 négyzetméteres családi ház (ún. Kádár-kocka) energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik egy hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés érdekében, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett.[5]
Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel, mely mérésekkel igazolva is alátámasztotta, hogy az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.
„Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, előre tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is biztonsággal teljesíthetők lennének.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.
