2060-ra Kína is klímasemlegessé válna

A kelet-ázsiai gazdasági nagyhatalom vélhetően 2030-ig éri el a maximumot a szén-dioxid kibocsátás terén, ugyanakkor ezt követően fokozatosan csökkenteni kívánja az emisszió mértékét, és 2060-ra el kívánja érni a karbonsemlegességet.

Kína, mint az egyik legnagyobb környezetkárosító, elhatározása globális szinten is történelmi jelentőségűnek számít. A kínai elnök, Xi Jinping a közelmúltban az ENSZ által, New Yorkban tartott Közgyűlésén a korábbi vélekedéssel ellentétben a 2012-es Párizsi Egyezményt úgy jellemezte, mint „a helyes útmutatót egy zöld és alacsony kibocsátás melletti világgazdaságra történő átállás felé”.

Továbbá azt is kijelentésre került, hogy az ázsiai állam 2030-ra fogja elérni a csúcsot a szén-dioxid kibocsátásban, viszont 30 év alatt, 2060-ra ezt nullára redukálja majd. A rendkívüli bejelentés után ugyanakkor maradtak megválaszolatlan kérdések. Sokan ugyanis kétkedve fogadják, hogy a Föld legnagyobb szén-dioxid kibocsátója miként is fogja majd ezt megvalósítani. Az sem tisztázott, hogy Kína mit is ért klímasemlegesség alatt.

Az ázsiai ország egyébként a gazdasági nagyhatalmak közül utolsóként fogalmazta meg a klímával kapcsolatos célkitűzéseit. Az Európai Unió 2030-ig legalább 55%-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re pedig el szeretné érni a karbonsemleges működést. Az USA, mint a Föld második legnagyobb károsanyag-kibocsátója viszont vissza kíván lépni a Párizsi Egyezményben foglaltaktól.

HOGYAN IS ÉRHETI EL KÍNA A KLÍMASEMLEGESSÉGET?

A New York-i közgyűlésen a kínai elnök nem taglalta, hogy miként is kívánja elérni ezt az ország, viszont számos olyan gigantikus projektet láttunk már Kínától, ami megelőlegezheti a bizalmat. A hamarosan napvilágot látó 14. kínai öt éves terv a globális energiapiac történetének egyik legfontosabb dokumentuma lehet a környezetvédelem tekintetében. Szakemberek szerint Kína a továbbiakban is jelentős projektetek fog végrehajtani napelemparkok, szélerőművek területén.

Továbbá a jövőben még dinamikusabbá válik az elektromos autógyártás, az akkumulátorok fejlesztése, illetve a hidrogéntechnológiai kutatásokba és alkalmazásokba is jelentős energiát fektet majd. Kína már sok alternatív energiatermelési területen bizonyított már. Itt található. a világ legnagyobb vízierőműve a Három-Szurdok gát, illetve a Föld legnagyobb napelemes erőművei is.

Ajánlott tartalom

V. Németh Zsolt: 200 milliárd forint értékben hajtottak végre víziközműveket érintő beruházásokat idén

Kétszázmilliárd forintos nagyságrendben hajtottak végre víziközművekkel kapcsolatos beruházásokat idén, ennek mintegy fele rekonstrukció volt - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára kedden Szolnokon, ahol a Nemzeti Vízművek Zrt. üzembiztonsági raktárát és havária-eszközparkját adták át.