Feltárják azokat a természeti erőforrásokat, amelyek alkalmasak lehetnek megújuló energiák hasznosítására. Az önkormányzatok is jól profitálhatnak az eredményekből.
Érdekes, egyben rendkívül hasznosnak ígérkező kutatás zajlik az egri térség 23 településén. A szakemberek a megújuló természeti erőforrások potenciális hasznosíthatóságának vizsgálatát végzik az éghajlatváltozás tükrében, s ehhez kapcsolódva szeretnének kilakítani egy energetikailag fenntartható modellrégiót. A kutatás az Európa Unió támogatásával valósulhat meg, magyar-német közreműködéssel, írja a heol.hu.
A több hónapos munka céljáról, annak lehetséges hozadékáról a projekt egyik munkacsoportjának vezetőjét, Dr. Patkós Csabát, az egri Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának docensét kérdeztük, akitől megtudtuk, hogy a projekttel egy alapkutatást valósítanak meg. A komplex programot az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karához kapcsolódó Agria Innorégió Tudáscentrum valósítja meg, bevonva számos külső szakértő partnert. Együttműködnek az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az Egererdő Zrt.-vel, az Eger és Térsége Fejlesztési Egyesülettel, az MTA Földtudományi Kutatóközpontjával, Central Geo Kft.-vel, a Bástya Építész Kft.-vel. Ugyancsak fontos külföldi partnerük a Kasseli Egyetem, amelynek szakértői sokéves, a megújuló energiák térségi hasznosítására vonatkozó tapasztalatukat bocsátják rendelkezésükre a projekt sikeres megvalósításához.
Az átfogó cél a Kasseli Egyetemmel együttműködésben a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás területén alapkutatások elvégzése, térségi GIS adatbázis építése, és a hozzá kapcsolódó energiahatékony gazdasági növekedést szolgáló tevékenységek kidolgozása egy fenntartható modellrégió megtervezése céljából.
A célterületet jelentő 23 településen (Eger és térsége) feltárják azokat a természeti erőforrásokat, amelyek alkalmasak lehetnek megújuló energiák hasznosítására (víz, szél, napsugárzás, földhő, biomassza). Az adott településen öszegyűjtik és feldolgozzák a meglévő adatokat, s terepi alapkutatást is végeznek.
Ezen kívül a települések belterületi épületállományának adottságai alapján energiatérképet készítenek az energiafogyasztás területi mintázatának megállapítására. Ezzel összefüggésben társadalmi-gazdasági adatokat is felmérnek, illetve rámutatnak a potenciális kockázatokra, amelyek a vizsgált területen veszélyt jelenthetnek a jövőbeni beruházásokra.
S hogy mi lesz a kutatás eredménye? A remények és tervek szerint egy integrált térinformatikai adatbázis, amelyből térképek generálhatók, elemzések készíthetők. Megállapítható lesz például, hogy mely településeken van lehetőség gazdaságosan különböző megújuló energiát hasznosító berendezések telepítésére, illetve hogy az épületállomány mely elemein szükséges energiahatékonyságot javító beruházásokat végrehajtani.
A pályázati programban partnerek a térség önkormányzatai is, akik számára a kutatás eredményeit rendelkezésre bocsátják, így pályázatokhoz, megvalósíthatósági tanulmányokhoz vagy hosszabb távú tervezéshez is pontos adatok állnak majd rendelkezésre.
A projekt végén együttgondolkodásra hívják a projektben részt vevő települések önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit és az érdeklődőket, hogy a meglévő erőforrás-potenciál hasznosítására milyen lehetőség volna oly módon, hogy előmozdítsák a helyi gazdasági-társadalmi fejlődést (például munkahelyteremtés).
Az intézmények energiaköltségei rendkívül magasak
Dr. Patkós Csabától megtudtuk azt is, hogy a munka jelenlegi fázisában, amikor még az adatbázis-építés nem fejeződött be, nem lehet pontos jóslásokba bocsátkozni. Az önkormányzatok nagy részét végigjárva ugyanakkor már megfogalmazható, hogy a községek vezetői valamennyien tisztában vannak a téma fontosságával és szeretnék, ha a településük valóban profitálhatnak ezekből a lehetőségekből. Sirokban például jelenleg végzik az adatok gyűjtését. Bizonyos, hogy itt a közel húsz önkormányzati intézmény energiaköltségeire több tízmillió forintot költenek évente, tehát a költségekből lenne mit faragni.