Jogos igénye az iparági szereplőknek egy megújuló energia törvény, és egy egyszerűbb, egyablakos engedélyezési rendszer, hangzott el a Zöld Gazdaság Magyarországon című konferencián.
A kormány 160 milliárd forint uniós támogatás átcsoportosítását kezdeményezte Brüsszelben a közlekedési operatív programból a környezet és energia programra. A konferencián elhangzott, ebből várhatóan 40-50 milliárd forintot hagy jóvá az unió a nyár végén. Ez jóval nagyobb összeg lenne erre a területre, mint az elmúlt években, viszont elég kevés idő, mindössze másfél év alatt kellene felhasználni, ami komoly kihívást jelent. Iparági szereplők szerint ezt újabb energiahatékonysági pályázatokra kellene fordítani, például épületek szigetelésére, nyílászárócserére, és fűtéskorszerűsítésre. Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, az energiatanúsítvány szabályozását még finomítani kell, például ki kellene terjeszteni az összes ingatlanra. Ma Magyarországon lehetséges az ingatlan adás-vétel bármiféle tanúsítvány nélkül, s jelenleg nincsen jogszabályi szankciója, ha ez elmarad, mondta Lenner Áron.
Kohlheb Norbert, a Szent István Egyetem docense a megújuló energiaforrások munkahelyteremtő hatását vizsgálta. Arra jutott, hogy kétszer annyi munkahelyet teremthetnek a kis léptékű megújuló energiaforrások, például az otthoni napkollektor, vagy a közösségi méretű fűtőmű, szélerőmű, mintha egy sokkal nagyobb megújuló alapú energia erőmű épülne.