Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Ha azt mondjuk, Rubik-kocka, golyóstoll, szódavíz vagy atombomba, talán nem mindenkinek ugrik be elsőként, pedig de: ezeket is mi adtuk a világnak. Az energiatakarékosság világnapjára összeállítottunk egy olyan listát, ami szintén magyarokhoz köthető. Magyar találmányok és kezdeményezések, amikkel óvjuk a környezetünket.
1. Debreceni találmány: csökkenhetnek a fűtési költségek
Rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, valószínűleg idővel jól fogunk járni azzal a találmánnyal, ami egy debreceni feltaláló, Kukoricza János nevéhez fűződik. Ő gyakorlatilag kifordította a hagyományos falfűtést, és az épületek külső falán keringetett langyos vízzel elérte, hogy feleannyit fizessen a melegért. A házat tulajdonképpen egy meleg függönnyel borítja be, így védi az áthűléstől a falakat.
Találmánya, a Thermo Drapes névre keresztelt függöny egy csőrendszert rejt, benne folyadékkal, és egy szivattyú működteti. A lényeg: a keringő folyadékot vagy a talaj melege, vagy az épület tetejére szerelt napkollektor, de akár az istállótrágya hőtartalma is fűtheti. A ház külső falai felveszik a csövekben keringő folyadék hőmérsékletét, így összességében több hőt kap az épület, vagyis kevesebbet kell fűteni. A rendszer szempontjából pedig teljesen mindegy, hogy a lakó fával, gázzal vagy villannyal fűt.
A feltaláló a szülei tízszer tíz méteres kockaházára is felszerelte a rendszert, és miközben 2011-ben még száz mázsa fát használtak el a fűtési szezon alatt, ez 2013-ban negyvennégyre csökkent. A találmány 2009 márciusa óta áll ideiglenes szabadalmi oltalom alatt, és idén tavasszal vagy nyáron várható a végleges határozat. Az áráról egyelőre nem sokat tudunk.
2. Aranyérmes magyar találmány: tárolható a zöldenergia
Tavaly októberben a nemzetközi feltalálók bemutatóján taroltak a magyarok. Ott sikerült többek között két aranyérmet is begyűjtenünk. Az egyiket két kémikus, apa és fia kapták, Raisz Iván és Raisz Dávid. A találmányunk két fontos problémára egyszerre ad megoldást: segít csökkenteni a globális felmelegedésért nagyban felelős szén-dioxid kibocsátását, amit többek között a hőerőművek eregetnek a levegőbe, a másik a szél- és napenergia tárolása, amivel szintén nem állunk túl jól. Márpedig mivel se a szél nem pont akkor fúj, se a nap nem akkor süt, amikor nekünk éppen energiára volna szükségünk, fontos volna, hogy amikor több energiát adnak, azt el tudjuk raktározni későbbre, mert azonnal felhasználni nem tudjuk.
Az aranyérmes találmány lényegét tömören úgy foglalhatjuk össze, hogy rosszból jót állítanak elő. Kicsit szakszerűbben: a káros szén-dioxidból hasznos metilalkoholt állítanak elő, amit aztán többféleképpen áram termelésére lehet fogni. A találmány iránt máris többen érdeklődnek, például Németországból is.
3. Napelemes tetőcserép: egyelőre parkolópályán
A svédek 2014-ben álltak elő azzal, amivel Tóth Miklós itthon már évekkel korábban: a napelemes tetőcserép forradalmian új ötletével, amiért 2009-ben Géniusz Európa Nagydíjat kapott. Az általa megálmodott napelemes cserép minden tetőtípusra felszerelhető, még műemlékekre is. A súlya körülbelül egyharmada a hagyományosnak, a cellák viszont Tóth Miklós szerint akár 40 százalékkal nagyobb hatásfokon is teljesíthetnek, mint a jelenlegi rendszerek. A szórt fénynek akár 80 százalékát is felhasználják, vagyis árnyékban is működnek.
A feltaláló szerint egy négyzetméternyi napelemes cserép 200-250 watt elektromos áramot képes termelni, egy számítógép működéséhez már négy darab cserép is elég, egy hűtőhöz nyolc cserép kell. Három-ötszáz darab már biztonságosan kiszolgálja egy átlagos családi ház energiaigényét. Beépített akkumulátorral gyártanák, így a napközben megtermelt energiát 8-10 óráig tárolná a rendszer, vagyis 24 órás felhasználást tenne lehetővé. Tóth Miklós szerint a beruházás 6-8 év alatt térülhetne meg. Találmányának szabadalmát és a gyártási technológiát 180 országban védette le.
A hírek kezdetben arról szóltak, hogy egy magyar gyár megépítése után előbb egy amerikai, majd egy ausztrál gyárat is létrehoznak, mert akár évi egymillió cserép gyártására is igény van. Az üzem azonban máig nem készült el. Pedig a sajtóban időről időre megjelennek olyan cikkek, hogy hónapokon belül elindul a termelés. A Zöldjövő.eu oldalnak 2012-ben nyilatkozó feltaláló akkor azt mondta, folyamatosan tárgyal külföldi befektetői csoportokkal, de ők egyelőre kivárnak. A magyar partnerekben csalódott: sorra kiderült róluk, hogy valójában nincs mozgósítható tőkéjük. „Magyarországon mindenki részt szeretne az üzletből, de lehetőleg befektetés nélkül” – mondta. Mi azért szurkolunk neki.
4. Robogóból bőrönd
Ismerünk olyan pulcsit, amiből táska lesz egy perc alatt, de olyanról, hogy a robogónkból bőröndöt varázsolhatunk, még nem hallottunk. A Moveo robogó nem szennyezi a környezetét, és nem fogyaszt benzint, mivel lítiumion-akkumulátorok hajtják, melyeket a kerekekben helyeztek el. A fejlesztő szerint 35 kilométer a hatótávolsága, és mintegy másfél-két óra alatt feltölthető akár otthon, akár a munkahelyünkön konnektorból. A parkolás és a tárolás sem gond, ugyanis az elektromos motor pár perc alatt bőrönd méretűvé összehajtható, és bőröndkerekein húzható.
A környezetbarát kismotor 40-45 kilométert tud megtenni óránként. Hegedűs Zsolt, a Moveo megálmodója szerint ezzel a belvárosban is könnyebb lenne közlekedni, vagy eljutni a munkahelyünkre. Lehetne, ugyanis még nem indult meg a sorozatgyártása, ehhez mintegy másfél milliárd forintra lenne szükség. A fejlesztők még mindig befektetőket keresnek.
5. 13 liter helyett 5 liter víz megy csak a lefolyóba
A teljes cikk itt olvasható.
