Magyarország kétmillió euróval járul hozzá a csernobili atomerőmű betonszarkofágjának felújításához – közölte Schmitt Pál köztársasági elnök a kedden Kijevben rendezett adományozó értekezleten az MTV-vel.
Az értekezletet az 1986-ban történt katasztrófa – a reaktor felrobbanása – 25. évfordulóján rendezték meg. A Kijevtől mintegy 100 kilométerre fekvő csernobili nukleáris erőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezést kibocsátva Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra. Francois Fillon, a donorkonferencia társelnöke bejelentette: több mint félmilliárd eurót ajánlottak fel az értekezlet résztvevői az új betonszarkofág megépítésére. “A ma délelőtt tett felajánlások mintegy 550 millió euró összegyűjtését teszik lehetővé” – mondta a konferencia szünetében Francois Fillon, aki a G8-ak nevében látja el a csúcsszintű találkozó társelnöki feladatait, méltatva “a nemzetközi közösség egészének felelősségérzetét”. 2007-ben a francia Bouygues és Vincia cégek konzorciuma nyerte el az új szarkofág megépítésére kiírt ukrán tendert, az 1,5 milliárd eurós építkezés finanszírozásához azonban eddig mintegy 740 millió euró hiányzott. A 108 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles, 20 ezer tonnásra tervezett új boltozatot a felrobbant 4-es számú reaktor szomszédságában építik fel, majd síneken a fokozatosan romló állapotú régi szarkofág fölé tolják. A munkálatok 2010 végén kezdődtek meg, s a tervek szerint 2015 októberében fejeződhetnek be.
A csernobili atomerőmű utolsó reaktorát 11 éve, 2000 decemberében zárták be. Ahhoz azonban, hogy az erőmű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat teljesen befejezhessék, el kell még távolítani minden reaktorblokkjából az ott maradt fűtőelemeket, s ehhez a munkához az erőmű vezérigazgatója, Igor Gramotkin szerint új szarkofág megépítése után láthatnak csak hozzá – jelentették évfordulós anyagaikban az orosz és ukrán hírügynökségek.