Mintegy 70 ezer ember egészséges, a legszigorúbb európai uniós előírásoknak is megfelelő ivóvízellátására nyújt be 4,5 milliárd forint értékű pályázatot 14 Zala megyei település - tájékoztatta Burján Richárd, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-t.

70 ezer ember ivóvízellátását oldanák meg uniós támogatással

Mintegy 70 ezer ember egészséges, a legszigorúbb európai uniós előírásoknak is megfelelő ivóvízellátására nyújt be 4,5 milliárd forint értékű pályázatot 14 Zala megyei település - tájékoztatta Burján Richárd, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-t.

Zalaegerszegen mindig is jó minőségű volt az ivóvíz, ezért a tervek szerint a környező településeket a megyeszékhely nyugati vízbázisából látnák el egészséges ivóvízzel – ismertette Burján Richárd.
A természeti adottságok miatt az apró településeken különböző minőségű az ivóvíz. Zalaegerszegen határérték alatt van a kémiai komponensek értéke, de a 13 érintett településen 10-50 mikrogramm közötti az ivóvíz literenkénti arzéntartalma. Korábban a megengedett arzéntartalom 50 mikrogramm volt, de az európai uniós csatlakozás után egy jogszabályváltozás miatt 10 mikrogramm alá kell csökkenteni az arzén tartalmat. Zalaegerszegen a vas és a mangán is határérték alatt van és ezt az új technológiák alkalmazásával a szigorodó előírások mellett hosszútávon is biztosítani tudják.

A regionális ágak összekötése lényegesen kevesebbe kerül, mintha a kistelepüléseken építenének ki drága arzéntalanító technológiát. A falvak ezért a megyeszékhelyről kapják majd az egészséges ivóvizet; a nyugati vízbázist 50 kilométer hosszú vezeték kiépítésével a bagodi, milejszegi és a becsvölgyei vízművel kötik össze és a még ellátatlan területeket is bekapcsolják a rendszerbe. A projekt közel 20 százalékát a meglévő vezetékek rekonstrukciójára, vagy cseréje fordítják.

A legmodernebb számítógépes irányítástechnikát alkalmazzák, így folyamatosan ellenőrizni tudják, míg az ivóvíz a kutakból a tározókon, vízügyi műtárgyakon keresztül a hálózaton át eljut a fogyasztókig.
A zalaegerszegi és a környező 13 falu önkormányzatának összefogásával létrejött társulás június elején nyújtja be a Környezet és Energia Operatív Programhoz (KEOP) a pályázatát. A kétfordulós pályázatban elsőként a megvalósíthatósági tanulmány, a költség- és haszonelemzés készül el, majd sikeres elbírálás esetén egy év múlva kezdődhet el a beruházás, ami várhatóan 2012-ben fejeződik be. A projekt 85 százalékát az Európai Unió támogatja, de az önrész finanszírozásához támogatási kérelmet nyújthatnak be.

Burján Richárd beszélt arról is, hogy augusztus végén fejeződik be a Zalaegerszeget és 42 települést érintő, 13 milliárd forintos szennyvízberuházás. Nyolc települést csatoltak be a megyeszékhely szennyvízhálózatába, több mint 150 kilométeres szakaszt újítottak fel. A szennyvíztelepet a legmodernebb technológiával látták el; a szennyvízből megmaradó anyagokat korábban veszélyes hulladékként, tetemes összegekért szállíttatták el. Az új technológiával a felszabaduló biogázból villamos energiát nyernek. A járművek egy részét átállítják biogáz üzeműre. Magyarországon elsőként a Zalavíz Zrt. hasznosítja üzemanyagként szennyvíziszapból keletkezett biogázt – emelte ki az elnök-vezérigazgató.
Hozzátette; az 50 éve működő Zalavíz Zrt. a megye legnagyobb önkormányzati tulajdonú cégének számít, 124 településén 120 ezer fogyasztót lát el. Az éves forgalma eléri az 3,5 milliárd forintot.

Ajánlott tartalom

Történelmi minimum az áramimportnál, Magyarország karbonmentes exportra vált

Áprilisban 10 százalék alatt maradt az áramimport aránya - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebookon.