2021-ben különösen megugrott a Samsung-gyár káros kibocsátása.
Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
Újabb adatok és dokumentumok igazolják, hogy jelentős mértékű szennyezések alakultak ki a gödi akkumulátor-gyárban és annak környékén – számol be az Átlátszó. A lap szerint a létesítmény által kibocsátott mérgező anyagok mennyisége, valamint a gyáron belüli vizsgálatok azt mutatják, hogy a cég nem felel meg a legalapvetőbb környezeti és munkavédelmi előírásoknak. Az Átlátszó Göd város és a Samsung-gyár 2021-és és 2022-es légszennyezettségi adatait kérte ki. Az információk alapján Göd levegőjét komoly mértékben terheli a létesítmény működése, a szén-dioxid-szint például 2018-hoz képest hétszeresére nőtt. Az igazán aggasztó értékek az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) esetében mutatkoztak. Ezen anyagot különböző gyártási technológiákhoz használják oldószerként. A vegyület reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt, többek között vetélést, rendellenes fejlődést okozhat. Az NMP-ből 2019-2022-ben 88 tonna került a levegőbe Gödön, kiugróan nagy emisszió 2021-ben történt: ekkor 81,468 tonna került ki a gyárból.
A veszélyes oldószert egyébként már évekkel ezelőtt kimutatta egy független elemzés a gödi kútvízben. Teljes feltáró vizsgálat akkor nem történt, mivel a hatóság szerint nem volt bizonyított, hogy a szennyezés a gyárhoz köthető. A Samsung SDI iparterületén öt éven át nem működtek monitoring-kutak: az egyetlen mérőkutat az építkezés során betemették, újak létrehozását pedig nem írták elő. A létesítmény számára 2023 nyarán előírt környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás hatásvizsgálati dokumentációja nem tér ki a szennyező anyagok mennyiségére. A környezetvédelmi hatóság nem végzett saját méréseket, ehelyett a Samsung SDI Magyarország Zrt. adataira támaszkodott. A cég szerint a légszennyező anyagok kibocsátása nem haladta meg az előírt határértékeket, igaz, NMP-re nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták. Az előírás szerint a határérték 2 milligramm per köbméter, a gyár az NMP-t kibocsátó légszennyező pontforrásaira azonban 150 milligramm per köbmétert írtak elő. A 2023 decemberében kiadott engedély ezt a „mulasztást” korrigálja azzal, hogy a jövőben az NMP-re szigorúbb határérték betartását írja elő.
Szigorítanak a szabályokon
Az Azonnali által elért szakértők szerint a 2021-ben felszabadult, nagy mennyiségű, vízben nagyon jól oldódó NMP távolra is eljuthatott. A hatóságok azt nem vizsgálták, hogy hová és mennyi kerülhetett ki az oldószerből, illetve hogy ez milyen környezeti és egészségügyi veszélyt jelentett. Az Azonnali közadatigénylésben a gödi Samsung-gyár kitakarások nélküli munkavédelmi határozatait is kikérte. Ezekből kiderül, hogy 2021-ben és 2022-ben hét alkalommal összesen 133 fő, majd 2023-ban újabb 44 fő fokozott expozícióját állapították meg az akkugyárban.
A 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt. Emiatt tízmillió forintos bírságot szabtak ki, de a következő években ugyanúgy nem működtek a légszűrők, és a munkavédelmi előírásokat sem tartották be. A 2023. júniusi mérések szerint a nikkel mennyisége 250-szer nagyobb volt a megengedettnél, tavaly kétszer újabb tíz-tízmilliós büntetést szabtak ki a Samsung SDI Magyarország Zrt-re. A munkavédelmi törvény szerint ennél nagyobb bírsággal nem sújthatták a céget. Miközben 2022-ben 1631 milliárd forint árbevételt és közel 31 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el, összesen tehát 30 millió forintos bírsággal megúszta a szennyezést.
Feltételezhető, hogy az akkumulátor-üzemekben előforduló súlyos veszélyeztetések is szerepet játszanak abban, hogy a kormány március 1-től szigorítja a munkavédelmi bírságolást, a maximális összeg ezzel 100 millió forintra nő, a bírság alapösszege pedig súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forintról százezer forintra emelkedik. Kérdés persze, hogy a szigorító intézkedések elegendő visszatartó erővel bírnak-e majd az olyan, évente akár több száz milliárd forintos bevételt is produkáló akkumulátor-ipari cégekre, mint amilyen a Samsung SDI Magyarország Zrt.