Három ember megerősítette az Antarktisz keleti részén élő, 9000 egyedet számláló császárpingvin-kolónia jelenlétét. Ez volt az első alkalom, hogy ellátogattak a madarak élőhelyére.
A pingvinekre utaló jeleket műholddal szúrták ki, mely 2009-ben nagyobb foltokat mutatott a havon, amit a kutatók madárürüléknek tartottak. Azonban csak 2012 decemberének elején jutott el három ember a belgiumi Erzsébet hercegnő antarktiszi kutatóállomásról a kolóniához, hogy saját szemével győződjön meg a pingvinek jelenlétéről. Az első három látogató az állomás expedíciós vezetője, Alain Hubert, gépésze, Kristof Soete és Raphael Richard svájci hegyi vezető volt. A felfedezők korábban úgy döntöttek, hogy a rossz időjárás miatt nem kockáztatják meg a látogatást a gyanított kolóniákhoz. Azonban december elején az időjárás jobbra fordult. „Majdnem éjfél volt, amikor sikerült utat találnunk a gleccserhasadékok között, és megközelítettük az első, több ezer egyedet felölelő csoportot az ötből. A madarak háromnegyede fióka” – mondja Hubert.
A kutatók becslései szerint az Antarktiszon élő császárpingvinek populációja nagyobb, mint eddig hitték. A szatellitképek segítettek megtalálni korábban ismeretlen, ehhez hasonló kolóniákat is úgy, hogy kiszúrták a pingvinürüléket, illetve magukat a madarakat. Mindazonáltal eme és más pingvinek sorsa is bizonytalan, a pingvinek egyedszáma valószínűleg csökkenni kezd, ahogy a kontinens tovább melegszik. Az Antarktiszi-félsziget – ahol a császárpingvinek nagy számban képviseltetik magukat – a Föld egyik leggyorsabban melegedő helye, a levegő hőmérséklete az utóbbi 50 évben 2,2–2,5 fokkal emelkedett. A császárpingvin a legnagyobb testű pingvinfaj, 114 centiméter magas és elérheti a 41 kilogrammot is.
http://www.hirado.hu/