A Föld napján is veszélyben vannak a természetes élőhelyek

A természetes élőhelyek pusztulása globálisan és hazánkban is égető probléma – egyrészt azért, mert a vadon élő állatoknak egyre inkább zsugorodik a lakóhelye, másrészt azért, mert a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációinak jólétét is veszélyezteti. Április 22-e a Föld napja.

A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvásának fontosságára irányítja rá a figyelmet, a WWF Magyarország pedig idén a hazai élőhelyek megőrzésének és helyreállításának jelentőségét hangsúlyozza. Bár gyakran jönnek szembe velünk kivágott esőerdőkről vagy szennyezett tengerekről szóló, sokkoló hírek, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy szembesüljünk a természeti értékek pusztulásával: felmérések szerint Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között pedig még ennél is nagyobb arányban vannak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország mai területének közel 23%-át, összesen több mint 21 000 km 2 -t érintettek. 

A folyószabályozások következtében azonban méretük jelentősen csökkent, az egykori természetes árterek több mint 90%-a eltűnt. Az erdők sincsenek sokkal jobb helyzetben: Magyarországon lényegében eltüntettük az idős, természetes dinamikával működő erdőket, ma hazánkban a 150 év feletti erdők aránya alig fél százalék. „A pannon régió biológiai sokféleségének, különleges állat- és növényvilágának megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minden talpalatnyi, még jó állapotban megmaradt természetes élőhelyet megőrizzünk. Ez egyúttal a klímaváltozás jelentette kihívásokra is megoldást nyújthat, különösen úgy, ha kiegészítjük a leromlott élőhelyek rehabilitációjával, új élőhelyek létrehozásával és a természetre alapozott megoldások minél szélesebb körben történő alkalmazásával” – mondta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Ha eltűnnek az élőhelyek, hova mennek az állatok?

A WWF Magyarország nem csak a Föld napján, de idei adó 1% kampányában is az eltűnő élőhelyeket helyezi fókuszba: természetes otthonaikat elhagyni kényszerült és most albérletet kereső állatokon keresztül mutat rá arra, hogy hazánk erdei és vizesélőhelyei évről évre egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ez pedig nem csak a lelkes kirándulókat vagy a vízi sportok és a természet szerelmeseit érinti rosszul, hanem az itt élő állatokat is, akiknek a létezése forog kockán, ha ezek a területek egyszer csak eltűnnek vagy jelentősen átalakulnak. A kampány során a civil szervezet azt mutatja be, hogy ha ez bekövetkezik, akkor nincs, és nem is lesz más választásuk, mint hogy új lakóhely után nézzenek. A helyzet abszurditását hangsúlyozó kreatívok azt érzékeltetik, hogy az élőhelyek eltűnése miatt – más lehetőség híján – akár nálunk, a szomszéd szobában is kiköthetnek. Vajon milyen lenne egy barnamedvével vagy egy hiúzzal osztozni a nappalinkon, vagy esetleg átengedni a fürdőszobát egy vidracsaládnak?

A kampány ideje alatt a WWF Magyarország arra kéri az embereket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%- ával támogassák a hazai természetes élőhelyek megőrzése és rehabilitációja érdekében végzett munkájukat. A 2023. április 17. és május 22. között futó kampány megvalósításán az Artificial Group reklámügynökség dolgozik. Az adó 1% felajánlásáról és annak menetéről bővebb információ ide kattintva érhető el.

 

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.