Az elektromos járművek meghajtására alkalmas akkumulátorgyártó iparág várhatóan a jelenleginél ötször-nyolcszor nagyobb lesz 2030-ra világszinten, ami nagyszabású külföldi működőtőke befektetéseket (FDI) tesz szükségessé – hangzott el a BDO Magyarország budapesti sajtóbeszélgetésén, ahol bemutatták az új FDI üzletágukat is kedden.
Tatai-Szabó Marcell, a BDO Magyarország FDI-üzletágának egyik ügyvezető partnere megjegyezte, hogy az akkumulátor-gyártásban Kína a piac kétharmadát birtokolja, a második helyen az Amerikai Egyesült Államok áll, majd Németország következik. Magyarországé a negyedik hely, az évtized végére a bejelentett akkumulátor-beruházásokkal a világpiacon 2-3 százalékos részesedéssel bír majd az ország – tette hozzá. A szakember szerint az ázsiai ország vezető szerepét megtartja a jövőben is, a piacon a verseny a nagyobb gazdasági tömbök között a piac egyharmadáért folyik majd. Felidézte, hogy a tengerentúlon az Észak-Amerikában gyártott járművek után adott támogatással ösztönzik az akkumulátorgyártó beruházásokat, az Európai Unió pedig idén márciusban lazított erre válaszként az állami támogatások szabályain. Eddig legfeljebb 40 millió euró támogatást adhattak bizottsági jóváhagyás nélkül a fejletlenebb tagországok, jelenleg viszont egy nyugat-európai főváros melletti projekt is kaphat 150 millió eurót – fejtette ki.
A CATL debreceni akkumulátor-gyára 3000 milliárd forint – 7,34 milliárd euró – értékű beruházással valósul meg, amihez a bejelentések alapján 111 milliárd forint állami támogatás társul – jelezte, hozzátéve, hogy ez az új limit alatt van. Viszonyításként hozzátette: az utóbbi két évtizedben 433 projektet támogatott a magyar kormány egyedi támogatással, amelyek összesen 7300 milliárd forint beruházást jelentettek, ezen belül több mint 1000 milliárdos kormányzati támogatással. Arra is kitért, hogy a debreceni gyár után a következő két legnagyobb FDI alapú projekt is az akkumulátor-iparágban valósul meg: az SK 600 milliárd forintból, a Samsung pedig 360 milliárd forintból fejleszt. Bencze Miklós, a cég FDI-üzletágának másik ügyvezető partnere az MTI kérdésére elmondta, hogy a háború közelsége miatt nem hiúsultak meg FDI projektek, a messziről érkező befektetők a konfliktus kitörésekor – az energiaválság idején – óvatosabbak voltak, de már ez sem jellemző.
Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adótanácsadója szerint maga a befektetési hangulat változott meg a háború kitörése után, nem Magyarország pozíciója. Hozzátette: tavaly a világ, ezen belül főképp Európa kapott egyrészt egy energetikai sokkot, amihez hozzáadódtak az infláció problémái. Ezek a problémák, illetve a finanszírozás megdrágulása az FDI áramlást is befolyásolta, a volumen szűkebbé válik, ami miatt még jobban felértékelődnek a kínai befektetések – mondta.