AM: a magyar erdők az ország stratégiai erőforrását és természeti értékét jelentik

A magyar erdők az ország stratégiai erőforrását és természeti értékét jelentik, az erdőterület növelése és a meglévő erdők tudatos kezelése kulcsszerepet játszik Magyarország klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásában – jelentette ki az Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős államtitkára az Országos Erdészeti Egyesület 153. Vándorgyűlésén, Zánkán a tárca közleménye szerint.

Az 1866-ban alapított, egyik legrégebbi hazai szakmai szervezet minden évben vándorgyűlést szervez, mely a Kárpát-medencei erdészek legfontosabb szakmai találkozója. Az esemény házigazdája idén a Bakony és a Balaton-felvidék erdeit kezelő Bakonyerdő Zrt. volt – áll a közleményben. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára köszöntő beszédében rámutatott az erdőgazdálkodás előtt álló időszak öt legnagyobb kihívására, és felvázolta a megoldás érdekében eddig megtett lépéseket. Mint fogalmazott, az erdőgazdálkodásnak választ kell adnia a gyorsan változó társadalmi igényekre, amelyre az ökoszisztéma szolgáltatások rendszerének teljességét figyelembe vevő gazdálkodás kínálja a megoldást. Az Agrárminisztérium elkötelezett az erdők fenntarthatóságra alapozott használata mellett – mondta. Fontos kihívásként emelte ki a klímaváltozás kezelését, a magán erdőgazdálkodás megerősítését és fejlesztését, a modern szakmai tudás megszerzését és folyamatos fejlesztését, valamint az ismeretterjesztés, a tájékoztatás és szemléletformálás területét.

Az Országfásítási Programmal az Agrárminisztérium megfordította a negatív erdőtelepítési trendet, a településfásítás során pedig a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi zöldítési programot indította el. Sikeres az Újszülöttek erdeje program megvalósítása, amely mellett kutatási tevékenységre, illetve szemléletformáló erdei iskola programokra is nagy figyelmet fordítanak. A Soproni Egyetemen, az Erdészeti Tudományos Intézet vezetésével külön kiemelt program foglalkozik az erdők szénraktározási szerepének gyakorlati hasznosíthatóságával – áll a közleményben. Az államtitkár a közlemény szerint rámutatott, hogy az erdőterület közel felét jelentő magán- és közösségi erdők kezelése nemzeti érdek. Hozzátette: az Agrárminisztérium a korábbi és a jelenlegi kormányzati ciklusban is mindent megtesz a gazdálkodók támogatása érdekében.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében minden korábbinál több, a Vidékfejlesztési Programhoz képest háromszoros forrás áll az ágazat rendelkezésére. Öt év alatt összesen 310 milliárd forintot fordítanak közvetlenül arra, hogy több erdőnk és jobb erdeink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. Arról tájékoztatott, hogy az átmeneti időszakban is elérhető a NATURA 2000 kompenzációs támogatás, amelyből több milliárd forinthoz jutnak a gazdálkodók. A további konkrét pályázati kiírások az év második felében várhatóak.

Az Országos Erdészeti Egyesület az egy évvel ezelőtti vándorgyűlésen megfogalmazta az ágazat szakmai megújulásának alapvetéseit. A mostani találkozó szakmai programjaiban a Bakonyerdő Zrt-nél sok jó példát látunk arra, hogy az erdészek új szerepet vállalva hogyan lehetnek a jövő alakításának kulcsszereplői – áll a közleményben. Erre alapozva az erdő alapú gazdaság minden szereplőjével összefogva sokkal több energiát és forrást kell fordítanunk a pozitív ágazati megítélés kialakítására, hogy nyilvánvaló legyen: az erdész szakma nem egy múltból itt maradt, már meghaladott szakterület, hanem rendelkezik az erdők 21. századi igények szerinti kezelésének képességével – zárta beszédét az államtitkár az AM közlése szerint. A kétnapos 153. Vándorgyűlés szakmai terepi programokból és ünnepi közgyűlésből állt, ahol átadták az egyesület kitüntetéseit és elismeréseit. Az alkalomra jelent meg az Országos Erdészeti Egyesület szaktudás füzeteinek harmadik része, amely a jövő egyik leglényegesebb eleme, a vízgazdálkodás és az erdők elválaszthatatlan kapcsolatát mutatja be – írta az AM.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.