Felértékelődhetnek az energiatakarékossági szempontok a lakóingatlanoknál, miután megváltozik és részben szigorúbb lesz az energiatanúsítványra vonatkozó szabályozás november 1-jétől – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a K&H.
Emlékeztettek arra, hogy az új szabályok szerint az eddigi tíz helyett öt évig lesz érvényes a lakásokra kiadott energiatanúsítvány. A dokumentum a mostanival ellentétben az épületet és az ingatlant egyben vizsgálja és részletesebb képet nyújt azok energiahatékonyságáról, így például a fűtéshez, világításhoz, szellőzéshez, légkondicionáláshoz és melegvíz-használathoz szükséges energiafogyasztásáról is. Változnak az energiahatékonyságra vonatkozó besorolások, és az új energiatanúsítvány megmutatja azt is, hogy az adott ingatlannak mekkora a fajlagos széndioxid-kibocsátása. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője a közleményben kifejtette: az energetikus az épületszerkezet minden részére vonatkozó elemzést készít, és a tanúsítvány részét képezi egy ütemezett felújítási terv is. Így a vevő pontosabb képet kap arról, hogy milyen sorrendben, milyen korszerűsítésekre lesz szükség a megvásárolandó ingatlanban. Meg tudja becsülni a várható többletköltségeit is, ez pedig az ármegállapodás során akár kedvezőbb alkupozícióba hozhatja.
A hazai lakások energetikai korszerűsítését tekintve bőven van tér a fejlődésre, a Lechner Tudásközpont adatai szerint a tavaly gazdát cserélt több mint 125 ezer lakó- és szállásjellegű ingatlan 51 százaléka, mintegy 64 ezer volt átlagos vagy annál rosszabb kategóriájú az energiatanúsítvány szerint. Ez kis javulás a 2017-es 54 százalékhoz képest – jelezte a K&H. A lakásállomány minőségének javulásához hozzájárulhatnak a korábbinál pontosabb és részletesebb energiatanúsítványok, ezeket egyre több vevőjelölt fogja komolyan venni, így közvetve hatással lehetnek a lakáshitelezési piacra is – írták a közleményben.