Már kevés beszélni róla, cselekedni kell – ez az elv vezérli a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) tanuló külföldi mérnökhallgatókat, akik nemcsak jövőbeli munkájuk, de már tanulmányaik alatt is a fenntarthatóságot, a körkörös gazdaságot tartják szem előtt.
Erre indítottak egy egyéves projektet, amelyre pályázati támogatást is nyertek, így eszközök beszerzésével, új módszerek elsajátításával megtanulhatják, hogyan alkalmazkodjanak a körforgásos gazdasághoz, sőt ötleteiket ki is próbálhatják a gyakorlatban. A Mérnökök Határok Nélkül (EWB) kezdeményezésére létrehozott, az EUTeens4Green pályázati kerete által támogatott projektben olyan fiatal egyetemisták közreműködnek, akik részt vettek a Mérnökök Határok Nélkül Design Challenge-en, így maguk is valódi változást szeretnének elérni a mérnöki szakmában – ahogy az EWB fogalmaz – a globális felelősségvállalást helyezve a mérnöki munka középpontjába.
A most indított fenntarthatósági projekt nem előzmények nélküli: az elmúlt két évben a leendő mérnökök a fenntarthatósággal kapcsolatos elképzeléseiket népszerűsítették hallgatótársaik körében, emellett helyi középiskolákat látogattak meg, hogy a fenntarthatóság mérnöki szakmákban való fontosságáról beszéljenek. „Pécsett a korábbi szén- és uránbányászat felszámolása jelentős negatív gazdasági következményekkel járt a régióra nézve, amikor hazaköltözünk, hogy a választott szakmánkban dolgozzunk, az itteni tapasztalatok, a projekt során levont tanulságok jól adaptálhatók lesznek. A legtöbben közülünk alacsony jövedelmű országokból származnak, így a kis ráfordítást igénylő, de nagy hatékonyságot eredményező megoldások mindannyiunk számára hasznosak” – vélekednek a projektben részt vevő külföldi hallgatók.
Az egyik terület, amellyel a következő hónapokban kiemelten foglalkoznak, a körkörös gazdaság koncepciójának népszerűsítése. Nemcsak a „hulladék” újrahasznosítása és újrafelhasználása, hanem a termékek élettartamának karbantartás és javítás által történő meghosszabbítása is fókuszt kap. E koncepciók alkalmazásával a kitermelt nyersanyag, az energiaigény és a keletkező hulladék mennyisége is jelentősen csökkenthető. A hallgatók körforgásos gazdasághoz való alkalmazkodását mind az ismeretek hiánya, mind pedig a gyakorlati részvétel hiánya is akadályozza. A jelenleg az egyetemeken tanuló generáció elég kreatív ahhoz, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek hatással lehetnek a körforgásos gazdaságra való áttérésre, ám gyakorlati részvételét eddig az eszközök hiánya akadályozta. Vannak olyan óráik, ahol elméleti megoldásokkal állnak elő, viszont ezek alkalmazásához vagy a fizikai gyakorlati megvalósításukhoz nem állnak rendelkezésre eszközök.
Ezért a közelmúltban indított projektben lehetőség adódik egy mobil munkaterület és eszközközpont biztosítására, ahol a fiatalok megtanulhatják, hogyan alkalmazkodjanak a körforgásos gazdasághoz, eszközöket és gyakorlati készségeket kapnak, hogy megvalósíthassák ötleteiket, és a mindennapi életükben alkalmazhassák a tanultakat.
„Hallgatóinknak meg kell tanulniuk, hogy a fogyasztói társadalomnak vannak alternatívái, például miként tudják meghosszabbítani az általuk használt eszközök élettartamát. Ez új készségeket és önbizalmat ad számukra, így egy új eszköz vásárlása helyett a karbantartás is alternatíva lesz számukra. Olyan szakértőket szeretnénk meghívni a közeljövőben, akik a fogyasztási cikkek élettartamának meghosszabbítása érdekében egyszerű karbantartási módszereket tanítanak meg a hallgatóknak. Ellátogatunk egy Pécs melletti hulladékfeldolgozó központba is, ahol azzal szembesülhetnek, hogy mi történik az általuk termelt hulladékkal. Ez valószínűleg arra ösztönzi majd őket, hogy a közösségükben vagy egyetemi szinten bevezethető megoldásokat találjanak ki. A projekttől azt várjuk, hogy a leendő mérnökök nagyobb tudatossággal forduljanak a lineáris gazdasággal kapcsolatos problémák és a zöldebb körforgásos gazdaságra való átállás lehetőségeinek megtalálása felé, ők maguk is kevesebb hulladékok termeljenek, illetve növeljék a háztartási hulladékuk újrahasznosításának arányát” – fogalmaz a program felelőse, dr. Orbán Zoltán, a Műszaki Kar Mérnöki és Smart Technológiák Intézet igazgatója, illetve szakmai vezetője, Marcus Juby, az Intézet munkatársa.