Arra kérik az energetikai minisztert, hogy ne töröljék el a szaldó elszámolást azoknál, akik korábban vettek napelemet.
Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
Petre Andrást, az EU-Solar vezérigazgatóját kérdezték a Hír TV Napindító című műsorában, a téma a havi bruttó elszámolás körüli helyzet volt. Mint ismeretes, Lantos Csaba energiaügyi miniszter a korábban beígértekkel ellentétben bejelentette, hogy azoknál a háztartásoknál is bevezetik január 1-től a bruttó havi elszámolást, akik korábban telepítettek napelemes rendszert. A terv ezt megelőzően az volt, hogy számukra még tíz évig elérhető lesz az éves szaldó elszámolás, ebben a konstrukcióban havonta átlagosan mintegy 20 ezer forintot takarítanak meg az érintettek, ez éves szinten 240 ezer forintot jelent. A becslések alapján az átalakítások nagyjából 210 ezer családra vonatkozhatnak. Lantos Csaba EU-s döntésekre hivatkozott, igaz, brüsszeli források szerint semmiféle EU-s jogszabály nem írta elő a lépést. Az Európai Unió céljai között semmiképp sem szerepel, hogy akadályozzák a megújuló energiaforrásokon alapuló megoldásokat, így a napelemeket.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője utóbb arra kérte a minisztert, hogy álljanak el a tervtől, ne módosítsák a korábban beruházókra vonatkozó szabályokat. „Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni” – mondta a frakcióvezető. A következő napokban az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Czepek Gábor a szakmai szövetségek képviselőivel, majd Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével, Juhász Edittel egyeztet.
Petre András az elszámolási rendszereket összefoglalva elmondta: az éves szabadónál az egy év alatt megtermelt és elfogyasztott energia különbségét vették alapul, évente egyszer volt az elszámolás. A havi struktúrában ez havonta történne meg, itt a probléma az, hogy a nyári többlettermelés után kapott pénz nem fedezi a téli vásárlást. Ezzel a beruházások megtérülési ideje megnyúlna, akár három-négy évvel.
A szakértő tapasztalatai alapján egy tipikus napelemes rendszer – tehát nem az átlagos, hanem amelyből a legtöbbet értékesítenek –7 és 8 kilowatt között van, ezeknél a rendszereknél a tulajdonosok hétköznapi fogyasztásra használják az energiát. Akik viszont fűtenek is, például hőszivattyúval, azoknál már jellemzően 15 kilowattos a napelem.
Szükség van a változásra
Sokakat súlyosan érinthet, hogy az éves szaldóval, a gyors megtérüléssel számolva vágtak bele a napelem-telepítésbe, most mégis változhatnak a szabályok. Petre András szerint ezzel kapcsolatban szerzett jogról nem beszélhetünk. A probléma az lehet, hogy az érintettek az akkori, akár több évvel ezelőtti uniós és kormányzati célokkal összhangban valósítottak meg beruházást, amelynek biztonsága most veszélybe került. Kérdéses, hogy a bizalmat miként lehet fenntartani. A szakértő szerint a szabályrendszer megváltozásával tíz év fölötti lesz a megtérülés, Petre András ugyanakkor úgy véli, a beruházásnál nemcsak a megtérülés fontos, hanem az is, hogy biztonságot ad a helyi energiatermeléssel. Mint kiemelte, a nyugati minta egyébként az, hogy a háztartások a rendszerekkel nem 100 százalékban állítják elő az elfogyasztott áramot, annak akár csak 50-70 százalékát fedezik. Magának a villamoshálózatnak is jobb ez a megközelítés.
Mint Petre András hozzátette, amennyiben a havi átállás megtörténne, az három-négy évvel tolná ki a megtérülést azoknak, akik egyébként nem fűtenek a rendszerekkel. A napelemesek számára régen óriási támogatás volt, hogy ingyen használhatták magát a hálózatot, ám régóta bebizonyosodott, hogy ez a helyzet örökre nem tartható fenn a többiekkel szembeni igazságtalansága miatt. A szakember úgy látja, hogy az átállást hosszabb gondolkodás részeként kellene rendbe tenni. A pontos részletek kidolgozásának, a használat alapján fizetendő díj meghatározásának feladata a szakpolitikáé és szakértőké kellene, hogy legyen.