Nagy jubileumot ünnepel idén a Hortobágyi Nemzeti Park

Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nemcsak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a “Hortobágy, dicső rónaság.”

50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park című kiállítás megnyitó ünnepségén, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, csütörtökön az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint. Rácz András megnyitó beszédében kiemelte, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Jászságtól a Nyírségig majdnem kétmillió hektáron óvja a védett értékeket. A terület jelentőségét mutatja, hogy 4 tájvédelmi körzet és 20 természetvédelmi terület mellett 2 Ramsari terület és egy bioszféra-rezervátum található itt. Emellett Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját is itt jelölték ki, a Puszta pedig az UNESCO Világörökség részét képezi – írták a közleményben.

A nemzeti park élővilága rendkívül színes – fűzte hozzá az államtitkár, hiszen nemcsak az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, hanem a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból 300 egyednek a Pentezugi Vadlórezervátum és a Hortobágyi Vadaspark ad otthont. Rácz András emlékeztetett, 50 év alatt 10 nemzeti park jött létre Magyarországon. Ezek az egész ország közigazgatási területét lefedik, amely nemcsak Európában, de a világon is egyedülálló. A nemzeti parkok munkatársainak száma az elmúlt 13 évben megduplázódott. Jelenleg 1345 fővel 330 ezer hektáron végzik a természetvédelmi kezelést, amelyben segítségükre van a mintegy 14 ezer őshonos magyar haszonállat olyan különleges fajtákkal, mint az őstulok, a szürke marha, a bivaly, a cikta, a cigája és racka juh.

Az államtitkár hozzátette, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hazai nemzeti parkok, amely társadalmi igényt bizonyítja, hogy a létesítményekben és a programokon regisztrált látogatószám országos szinten 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, immár éves szinten meghaladja az 1,6 milliót – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.