Védeni kell a természetes vizeket

Magyarország teljes területének több mint negyede természetközeli állapotban maradt fent, amely Európa országaihoz viszonyítva egyedülálló, az ország területének 21 százaléka Natura 2000 terület, 9 százaléka pedig védett természeti terület – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára “A Fertő-táj természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és fejlesztése” című KEHOP projektzáró rendezvényen szerdán Sarródon, a tárca tájékoztatása szerint.

A közlemény szerint az államtitkár beszédében emlékeztetett, hogy ez a terület nem egybefüggő, hanem feldarabolódott, mozaikos szerkezetben maradt fenn, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a munkát végzi a 10 hazai nemzeti park igazgatóság több mint 1240 munkatárssal. A természeti állapot javításához szükség van az európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát záró KEHOP – Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra. Az elmúlt 8 év során a program keretében a hazai nemzeti parkok mintegy 38 milliárd forint nagyságrendű összeget használtak fel, 100 beruházással több mint 100 ezer hektár területen javítva a természeti környezet állapotát – fűzte hozzá Rácz András.

Az államtitkár kijelentette: a beruházások kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, mint a szerdán záruló projekt is. A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve. A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt, mint a természetjárás, a kerékpározás, valamint a vízi- és barlangtúrák. A nemzeti parkok a magyar ökoturizmus letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény mintegy fele nemzeti park fenntartásban áll – szögezte le Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt KEHOP ciklus keretében 5 projektet 3 milliárd forint nagyságrendben valósított meg 20 ezer hektár hatásterületen. Ezen felül határon átnyúló projektek segítségével több mint 2 milliárd forintot használt fel természetvédelmi munkákra – méltatta a nemzeti park munkatársait az államtitkár, majd hozzátette: a szerdán záruló projekt több mint 875 millió forinttal 11 ezer hektár területen fejlesztette a vizes élőhelyeket és a Fertő környéki gyepeket. Az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőséget nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát – emelte ki Rácz András.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.