Elfogadták az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerdán az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a szén-dioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmében a tagállamok kísérleti jelleggel, kétéves időtartamra, lehetőségként a fordított adózás rendszerét alkalmazzák az áfa-csalás megakadályozására - jelentette be Kovács László adó- és vámügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján.

EU – Fordított adózás a szén-dioxid kvóták kereskedelmére

Elfogadták az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerdán az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a szén-dioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmében a tagállamok kísérleti jelleggel, kétéves időtartamra, lehetőségként a fordított adózás rendszerét alkalmazzák az áfa-csalás megakadályozására – jelentette be Kovács László adó- és vámügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Kifejtette: a fordított adózás azt jelenti, hogy a közösségen belüli kvótakereskedelem végig áfamentes lesz, csak az utolsó vásárló, azaz kvótafelhasználó fizeti meg az áfát a költségvetésnek, ahonnan mindjárt vissza is igényelheti, kizárva a csalás lehetőségét.
“A csalók nagyon hamar felfedezték a kvótakereskedelemben rejlő áfa-csalási lehetőséget, de a bizottság is nagyon gyorsan reagált erre” – hangoztatta.
A bizottság javaslata kiterjedt két másik, a csalók által rendszeresen használt árucikkre, a mobiltelefonokra és az integrált áramkörökre is. Ezt azonban néhány tagállam ellenkezése miatt most nem sikerült elfogadtatni. Kovács László jelezte: jövő júniusig – immár az új tagságú EU-bizottság – átgondolja a kérdést, és új előterjesztést készít. Addig is Brüsszel kész a tagállamok erre vonatkozó, átmeneti mentességet célzó kérését megvizsgálni – tette hozzá.
Csalódottságát fejezte viszont ki a magyar biztos amiatt, hogy a pénzügyminiszteri tanács nem tudott előrelépni egy jelentős javaslatcsomag – az adócsalás visszaszorítására beterjesztett javaslatok, továbbá a Liechtensteinnel, Svájccal, Andorrával, San Marinóval és Monacóval a csalások elleni fellépésről szóló megállapodások – témakörében. A csomag részét képezték a tagországok adóhatóságai közötti együttműködésről – és ezzel összefüggésben a banktitok megszüntetéséről és a tagállamok közti kölcsönös segítségnyújtásról -, továbbá a kamatjövedelem adójának kikerülésével kapcsolatos kiskapuk bezárásáról szóló javaslatok is.

Ausztria és Luxemburg korábban azzal hárította el az egyes javaslatok jóváhagyását, hogy azokat csak együttesen hajlandók tárgyalni – emlékeztetett Kovács László. Most azonban, hogy valamennyi javaslat egyszerre került a tanács asztalára, a tárgyalás elől azzal tértek ki: nem értenek egyet azzal, hogy az unión belüli automatikus információszolgáltatást jelenleg nem nyújtó országok áttérjenek az automatikus rendszerre, mindaddig, amíg az említett öt nem uniós tagállamnak csak kérésre kell információt nyújtania.
A csomag tárgyalásának folytatása így a követező bizottság és a spanyol elnökség feladata lesz.
A magyar biztos szerint pozitív eredmény viszont, hogy javaslatnak a kiskapuk bezárására irányuló, fentebb említett elemét senki nem vitatta. Így nem kifogásolták, hogy a módosított direktíva a magánszemélyek mellett terjedjen ki a jogi személyekre, köztük az adócsalók által előszeretettel használt adómentes alapítványokra is, és ne csak a bankbetétekre vonatkozzon, hanem a tőke-, valamint hozamgarantált befektetési formákra is.

kvóta biznisz

Oszkó Péter pénzügyminiszter – ugyancsak szerdán Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján – a témával kapcsolatban nem tartotta meglepetésnek, hogy nem született döntés, mert a tagországok hosszú ideje vitáznak róla.
Kovács László az MTI-nek elmondta azt is: szerepelt a napirenden a postai szolgáltatások áfa-körbe vonásának javaslata is. Ez azért fontos, mert jövőre az unióban liberalizálják ezeket a szolgáltatásokat, a korábban állami monopóliumnak számító posták versenyhelyzetbe kerülnek, és ebben számukra hátrány az, hogy vásárlásaik után nem tudják visszaigényelni az áfát.

A svéd elnökség korábban a bizottság javaslata alapján készített előterjesztést a témában, a mostani ülés azonban ezt megváltoztatta, újat készített. Míg a bizottság abból indult ki, hogy a szabály az áfafizetés, és ettől térhetnek el a tagállamok szükség esetén a bizottság és a tanács hozzájárulásával, az elnökség új javaslata megfordította a helyzetet. Ezzel a biztos nem értett egyet, a kérdés lekerült a napirendről. Újabb konzultációra van szükség a bizottság és a parlament között – mondta el Kovács László.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.