Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A rendszer fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására és energiatermelésre is alkalmas.
Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
Olyan új, vízforrás-hőszivattyús (WSHP) rendszert fejlesztettek ki a római Sapienza Egyetem vezetésével, amely integrálja a fotovoltaikus hőenergiát (PVT) és a termikus energiatárolást (TES) fűtés, hűtés, használati melegvíz-előállítás és villamosenergia-termelés céljából – számol be a PV Magazine. A megoldást az EU által finanszírozott RESHeat kutatási projekt keretében hozták létre, ennek célja a megújuló és energiahatékony fűtési, hűtési és melegvíz-előállítási módszerek azonosítása. A rendszer egy vízforrás-hőszivattyúból áll, amelyet hűtött fotovoltaikus panelekkel, két tárolóegységgel és egy ventilátorkonvektorral kombinálnak. A javasolt rendszerkonfigurációban a fűtési szezonban a panelek alacsony hőmérsékletét a hőszivattyú hideg oldalának feltöltésére használják. A hűtési szezonban ezzel szemben a panelekből származó magasabb t ahő használati melegvíz-előállító rendszerbe továbbítják. A kutatók 184 szimulációt végeztek, hogy meghatározzák a rendszer komponenseinek ideális méretét. A rendszert egy 13 lakást tartalmazó, 1980 körül épült szociális lakóépületben akarták telepíteni az olaszországi Palombara Sabinában.
A jelenleg központi gázfűtési rendszerre támaszkodó épület téli és nyári hőterhelése 61 kilowatt, illetve 65 kilowatt, a használati melegvíz-fogyasztása pedig 55 liter per fő. A kutatók megállapították, hogy a legjobb rendszerkonfiguráció 75 darab, összesen 25 kilowatt teljesítményű PVT panellel érhető el 15 stringre (füzérre) osztva, a forrásoldalához csatlakozó 3 köbméteres puffertartállyal, valamint 1,5 köbméteres használati meleg víz hőtárolóval.
Érdemes hozzátenni, hogy a rendszer elsősorban enyhébb éghajlatú régiókban alkalmazható, ott viszont alkalmas lehet a korábbi épületek korszerűsítésére. A szakértők a megoldást az 1970-es évektől az 1990-es évekig épült szociális lakásállomány esetében alkalmaznák. A cél az, hogy az energiahatékonyság javítását legalább 5-ös szezonális COP-értékkel, illetve 70 százalékban megújuló forrásokból érjék el.
Kép: Sapienza University of Rome, Energy, Common License CC BY 4.0
