Magyarország öles léptekkel halad a zöld átállás felé, a klímabajnokok csoportjába tartozik, a kormány konzervatív klímapolitikát valósít meg – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter egy csütörtöki konferencián Budapesten.

Lantos Csaba: Magyarország öles léptekkel halad a zöld átállás felé

Magyarország öles léptekkel halad a zöld átállás felé, a klímabajnokok csoportjába tartozik, a kormány konzervatív klímapolitikát valósít meg – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter egy csütörtöki konferencián Budapesten.

Lantos Csaba a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferencián kiemelte: az 1990-es bázisévhez képest 43 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Hozzátette: 2030-ig a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának részaránya 0,1 százalék alá csökken. Európa egésze 7 százalékos részarányt képvisel a globális kibocsátásban – ismertette. A tárcavezető ismertetése szerint a megújulók részaránya 2030-ig 30 százalékra emelkedik a bruttó végső energiafelhasználáson belül. Mostanra megvalósult, hogy Magyarország bizonyos időszakokban 100 százalékban karbonsemlegesen állítja elő a szükséges villamosenergiát, ezt a lakossággal közös eredménynek nevezte. Az MVM villamosenergia-termelésének 85 százaléka karbonmentes forrásokból származik. Az ország energiaszuverenitásának alapja részben a napenergia. A miniszter tájékoztatója szerint a napenergia aránya a magyar áramtermelésben 2023-ban a világon a harmadik legmagasabb volt. Jelenleg 7,2 Gigawatt (GW) a napenergia kapacitás, míg 2010-ben alig 1 GW volt. Ezen belül 280 ezer háztartási kiserőmű működik, 2030-ig 12 GW beépített kapacitás elérésére számítanak. Ez új kihívást is támaszt, infrastrukturális fejlesztési igényeket keletkeztet – mondta. Kitért arra, hogy az energiaszuverenitás másik pillére az atomenergia, a fosszilis energiaimport kiváltható, hosszú távú tiszta megoldást nyújtva. Atomenergia nélkül nincsen fenntartható klímapolitika – hangoztatta.

Közölte: masszív állami támogatásokkal ösztönzik a zöld átmenetet és a versenyképesség növelését. Összesen 1200 milliárd forint értékű energetikai támogatási program van folyamatban, vagy kiírás alatt. A geotermiáról kifejtette: kiszámítható, megfizethető és független az energiapiac ármozgásaitól. A földhő hasznosításában az ország az első öt között van Európában, a hazai gazdaság húzóágazata lehet a geotermia – mondta. A biogáz és biomassza termelésben is van potenciál, amely alkalmas a megújulók okozta rendszeringadozás kiegyenlítésére. Komoly feladatnak nevezve az energia tárolását és beszámolt arról, hogy szivattyús tározó erőmű megvalósításán dolgoznak, erről idén év végéig elkészül a megvalósíthatósági tanulmány.

Felidézte, hogy rövid időn belül több jelentős esemény rázta meg a világgazdaságot, mint a világjárvány, vagy háború, az ellátási láncok felborultak, kilőttek az energiaárak. Világossá vált, hogy az energiabiztonság a nemzetbiztonság szerves része. Magyarországhoz hasonlóan az EU is energiaimportfüggő – mutatott rá. A magyar energiaszektor főbb kihívásai és a megoldás irányai címmel megtartott előadása szerint a földgáz a zöld átmenet része, nem lehetséges egyik napról a másikra leválni. Magyarországon idén sem lesz ellátási probléma: a tárolókapacitás az egyik legnagyobb az unión belül, a tárolók töltöttségi szintje jelenleg 93 százalék feletti.

Az MVM csoport 5 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb mélytengeri földgázmezőjében, a Shah Deniz-ben, elérte az ország, hogy függetleníteni tudja magát az ukrán gáztranzit megszakadásától – ismertette, megjegyezve: év végével nagy valószínűséggel leáll az orosz-ukrán gáztranzit.

Ajánlott tartalom

Az alumínium tolóajtókat egyre többen keresik – nem véletlenül!

Az alumínium szerkezetek szerepe a fenntartható építkezésben egyre hangsúlyosabbá válik. A modern építőiparban az energiahatékonyság és a környezetvédelem kulcsfontosságú tényezők, amelyek napjainkban konkrétan meghatározhatják a vállalkozások versenyképességét és hosszú távú helytállóságát. Az alumínium nyílászárók olyan innovatív megoldások, amelyek nemcsak esztétikusak és funkcionálisak, hanem pusztán a beépíttetésükön keresztül hozzájárulhatnak az épületek energiahatékonyságának javításához is.