A legtöbb cég az energiahatékonyságtól vár kisebb környezetterhelést egy felmérés szerint

A BCSDH (Business Council for Sustainable Development in Hungary, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) szerdán Budapesten bemutatott felmérése szerint belföldön a legtöbb vállalat az energiahatékonyság javításával, kisebb részben megújuló energia vagy körforgásos megoldások alkalmazásával csökkentené a káros anyagok kibocsátását.

A kutatási eredményeket bemutató eseményen az Energiaügyi Minisztérium (EM) klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete üdvözölte a vállalatok elkötelezettségét, hozzátéve, hogy a következő évek során felértékelődhet az energiahatékonyság, hiszen fenntartható és biztonságos energiaellátásra a globális kihívások közepette is szükség lesz. Botos Barbara hangsúlyozta, hogy a versenyképesség nem szoríthatja háttérbe a fenntarthatóságot, Európának mindkét szempontot egyszerre kell követnie. Az ellátási láncok átalakításában és az ipari ökoszisztémában rengeteg olyan lehetőség rejlik, ami segíthet a zöld átállásban, de az eddigieknél komolyabb vállalásokat kell megfogalmazni, mert az átlaghőmérséklet csökkentéséhez a kibocsátás mérséklése önmagában nem elég, csökkenteni kell a légkörbe jutó káros anyagok mennyiségét – fogalmazott.

A vállalati oldalt képviselő Pesti Tímea, az Ayvens flottakezelő vezérigazgatója a felmérési adatok alapján úgy véli, hogy a cégvezetők is egyre fontosabbnak tartják a fenntarthatósági elvárásokat. Tapasztalatai szerint ez nem csak a külföldiekre vonatkozik, számos magyar vállalkozás akár náluk is komolyabban veszi a környezeti szempontokat. A vállalati hozzáállás azért sem mindegy, mert a zöld erőfeszítéseket az ügyfelek nagyra értékelik, de a valódi változáshoz kevés az, hogy a céges járműflottában helyet kap néhány elektromos autó – tette hozzá. A BCSDH igazgatója szerint egy cég jelentőségét nem kizárólag a gazdasági értékteremtés mutatja meg, lényegesek a környezeti és társadalmi hatásai is. Márta Irén szerint tévedés, hogy termelő tevékenység nélkül egy vállalkozásnak nincs környezeti hatása, hiszen egy iroda fenntartása is kibocsátással jár. A felmérésekből ugyanakkor megállapítható, hogy a Magyarországon működő cégek egyre reálisabban látják, milyen fenntarthatósági célokat kell kitűzniük maga elé – mondta.

A felméréshez szakmai támogatást nyújtó Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadás csapatának menedzsere a visszajelzésekből a vállalati érdeklődés emelkedésére következtetett, hiszen míg a korábbi felmérésükre 63 megkérdezett válaszolt, a legutóbbira már 76. Borek Flóra hozzátette, hogy a zöld átmenet világszerte elkezdődött, a fenntarthatósági célkitűzések mellett elkötelezett és aktív globális szereplők állnak. A BCSDH honlapján közzétett felmérésből kiderül többek között, hogy a klímafelmérés résztvevőinek 91 százaléka érzi a klímaváltozás hatásait. A válaszadók 66 százaléka fogalmazott meg kibocsátáscsökkentési célt, jelentős részük tudományosan megalapozott adatokkal készül az átmenetre. A kutatás adatgyűjtési időszaka 2024 végén zárult, a kérdőívet a BCSDH csaknem 150 tagvállalatának küldték el.

Ajánlott tartalom

A MEKH is bekapcsolódik a jövő energetikai szakembereinek oktatásába

„Az energetikai infrastruktúra folyamatos és biztonságos működtetése, a rendszer ellenállóképességének fenntartása és az innováció elképzelhetetlen a szaktudás karbantartása, fejlesztése és a szakember-utánpótlás biztosítása nélkül” – hangsúlyozta Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Miskolci Egyetem új Ipari Intézeti Tanszékének megnyitóján.