Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A WWF Magyarország által a CLIMAFORCEELIFE projekt keretében meghirdetett pályázatra 33 pályamunka érkezett, ebből választotta ki az erdészeti és természetvédelmi szakemberekből álló zsűri a díjazottakat. A pályázatot azzal a céllal hirdették meg, hogy erősítése és elterjessze a klímaadaptációs jó gyakorlatokat az erdészeti ágazatban. Az elismeréseket 2025. június 24-én, Budapesten vették át a díjazottak. A WWF Magyarország 2025 tavaszán hirdette meg a „Klímabarát erdőgazdálkodó díjat” a szervezet részvételével, az Európai Unió LIFE programjának támogatásával zajló CLIMAFORCEELIFE projekt keretében. A díjra olyan erdőgazdálkodók és szakirányítók pályázhattak, akik a klímaadaptációs kihívásokat innovatív módon kezelő, kiemelkedő, példás szakmai gyakorlatot folytatnak. A beérkezett pályázatokat az Agrárminisztérium, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a WWF Magyarország képviselőiből álló szakértői zsűri értékelte.
„Fontos annak a felismerése, hogy a természeti rendszereket leegyszerűsítő és átalakító szemlélet nem tartható fenn tovább. A romló környezeti feltételek mellett erdeinket minden eszközünkkel a lehető legellenállóbbá kell tenni. A díjazott pályázatok jó példaként bizonyítják, hogy lehetséges az ökológiai és klímavédelmi szempontokat beépítve korszerűen, a környezeti kihívásokra választ adva gazdálkodni. Elengedhetetlenek azok a rendszerszintű változások, amelyek az erdők védelmére, megőrzésére helyezik a fő hangsúlyt, így biztosítva hosszú távon is felbecsülhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásait a társadalom számára” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„A klímaváltozás erdőkre gyakorolt negatív hatásai világszerte, így Európában és Magyarországon is egyre nyilvánvalóbbak. A problémák kezelésére vonatkozóan már számos, gyakran egymásnak ellentmondó koncepció látott napvilágot nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Biztosra vehető azonban, hogy nincs olyan »csodapirula«, amitől mindenütt »bevethető« generális, teljes körű megoldást várhatnánk. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy maga az erdőgazdálkodás pro és kontra is jelentősen befolyásolja a jövőbeni kockázatok mértékét. A proaktív szemlélet, az erdők szerkezeti, faji és genetikai változatosságának növelése az erdőgazdálkodás diverzifikálásával együtt erdeink jövőjének jelentős záloga. A jövő erdeiért ma kell cselekedni! A pályázat ennek jegyében került meghirdetésre. A díjazott pályamunkák pedig egyértelműen ezt a szemléletet képviselik” – tette hozzá a zsűri képviseletében Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi osztályvezetője.
2025-ben Klímabarát Erdőgazdálkodó díjban részesültek:
Hegy- és dombvidék klímabarát magán-erdőgazdálkodója kategóriában:
Kiemelt díjazott: Mikó Károly magán-erdőgazdálkodó, Szilvásvárad
Mikó Károly szilvásváradi magán-erdőgazdálkodó pályázata elismerendő példája annak, hogy a klímabarát erdőkezelési megoldásokat a nem elsősorban közcélú feladatokat ellátó egyéni tulajdonosok is fontosnak tartják. A kezelt területek a Bükk nyugati részén Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Bükkmogyorósd és Nagyvisnyó települések határában terülnek el, összesen 180 hektáron. A klímabarát módszerek közül érdemes megemlíteni az elegyfajok fenntartása és támogatása mellett az idős fák és a holtfa megőrzését, valamint az erdőszegélyek kíméletét. Utóbbi két eszköznek különösen fontos szerepe van az állománybelső erdőklímájának fenntartásában. Kiemelendő jó megoldás az egyik helyszínen a vízvisszatartás, amit az ott fakadó forrás vizének szakszerű duzzasztásával érnek el.
Díjazott: Pannon Örökerdő Kft.
A 2022-ben indult Pannon Örökerdő Kft. azon kevés magánvállalkozások egyike, amelyek az országban található leromlott állapotú élőhelyek helyreállítását tűzték ki célul. A helyreállítások során egyértelmű hangsúlyt fektetnek a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség fokozására. A pályázat helyszíne a Tök település határában található Nyakas-tető élőhelymozaikja. A Natura 2000 területen található, helyi védettség alatt álló mintaterület részben különféle állapotú sziklagyepekből, részben kopárfásítás céljából telepített és leromlott állapotú kultúrerdőfoltokból áll. Utóbbiakat az idegenhonos feketefenyő, illetve akác alkotja, amelyben inváziós fásszárúak – köztük bálványfa, nyugati ostorfa, ezüstfa – jelentek meg. A pályázó közel 40 hektáron végez beavatkozásokat a település önkormányzatával együttműködve. A száraz termőhelyen alkalmazott klímabarát megoldások közül kiemelhető a folyamatos erdőborítás mellett történő fafajcsere, részben alátelepítéssel. A folyamatos erdőborítás fenntartása alapvető eszköze a klímavédelemnek egy szélnek kitett, erózióra hajlamos termőhelyen, ami egyúttal az alacsonyabb térszínek védelmét is biztosítja. Az inváziós fásszárúak visszaszorítása alapvető eszköz az őshonos faállomány ellenálló képességének fokozásához. Érdemes megemlíteni az idős őshonos faegyedek megsegítését és a holt faanyag megőrzését. A pályázó gondot fordít a mikroélőhelyek – így hangyabolyok, holtfaanyag-kupacok – védelmére, illetve az azokkal kapcsolatos lakossági tájékoztatásra.
Hegy- és dombvidék klímabarát állami erdőgazdálkodója kategóriában:
Kiemelt díjazott: Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészet
A kiváló pályamunka számos eszközt felsorakoztat a Mecsek erdeinek klímaváltozásra való felkészítéséhez. Különösen az adatbázisok létrehozása és elemzése, a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek, valamint a lépőkő-koncepció alkalmazása emelhető ki a követendő gyakorlatok közül. A pályázatban bemutatott Somos-Miklósvár tömb a Kelet-Mecsekben található, a tájvédelmi körzet része; területe mintegy 174 hektár. Őshonos fafajokból álló erdei magukon viselik az elmúlt évszázadok gazdálkodásának klímaalkalmazkodás szempontjából hátrányos vonásait (nagy területű véghasználatok, alacsony erélyű nevelővágások), miközben a termőhely klímájának legfőbb paraméterei mérhetően eltolódtak. Fontosabb alkalmazott klímabarát erdőkezelési irányok a változatos korosztályszerkezet kialakítása, a változatos, szárazságtűrőbb fafajokat nagyobb arányban tartalmazó fajkészlet felé történő elmozdulás – részben a korábban uralkodó bükk visszaszorításával, illetve pótlásokkal. A helyi szaporítóanyagra alapoznak. Kíméleti területek („lépőkövek”) hálózatával és ökológiai folyosók kialakításával biztosítják az erdei élővilág és az erdőklíma megőrzésének jobb feltételeit.
Díjazott: Egererdő Zrt. Egri Erdészet
Az Egri Erdészet működési területének több helyszínét áttekintő pályamunka sokféle ötletet adhat más hegyvidéki gazdálkodóknak. Nemcsak a fafajcserés szerkezetátalakítások kíméletes módszereiben jeleskednek, hanem a hagyományos vágásos üzemmód előremutató gyakorlatait is meggyőződéssel alkalmazzák a Bükk déli lábánál. A Bükk déli előterének keleti részén gazdálkodó állami erdőgazdaság mintaterületei Bélapátfalva, Bátor és Egerbakta községhatáraiban helyezkednek el. A működő gyakorlatok közel 600 hektárt érintenek. A klímabarát megoldások közül kiemelhetők a gondosan kivitelezett, a maradó szerkezeti elemekre is építkező fafajcserés szerkezetátalakítások, az elnyújtott szálalóvágások és speciálisan a vízvisszatartások. Utóbbit vágásterületen a vágástéri apadék megfelelő elrendezésével segítik elő. A pályázók hitet tesznek az erdei madárvilág védelme mellett, amelyet odútelepekkel is biztosítanak, felismerve az élőlénycsoport fontos szerepét az erdők stabilitásának és ellenálló képességének megőrzésében.
Díjazott: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Hőgyészi Erdészet
A pályázó számos módszert és megközelítést felvonultat, amelyekkel komplex módon igyekszik felkészíteni az általa kezelt erdőket a klímaváltozás fokozódó hatásaira a Tolnai-dombságban. A Hőgyészi Erdészet a Tolnai-dombság déli részén sokféle őshonos, köztük tölgy és bükk főfafajú erdőt kezel, melyek egy jelentős része Natura 2000 területen áll. A klímabarát eszközök közül érdemes kiemelni az elnyújtott felújító vágásokat és az örökerdő-üzemmódú kezeléseket. Kíméleti területek alkalmazásával és a holt faanyag helyenként nagy mennyiségben történő visszahagyásával javítják az egyes erdőtömbök ellenálló képességét a klímaváltozással szemben is. Az erdőtelepítések során felkarolják a ritka elegyfajokat, amelyek ugyancsak a kialakuló erdő ellenálló képességének növelése irányába hatnak. Az erdészet kiemelt figyelmet fordít a területen kivételesen előforduló, klímarezisztens hibrid fafajok (pl. a kocsánytalan tölgy – olasz tölgyhibridek) genetikai állományának megőrzésére, és szaporítóanyagként való felhasználására. Kifejezetten segíti a klímaalkalmazkodást az erdőterületen történő vízvisszatartás – így tókák rendszerének kialakítása.
Síkvidék klímabarát állami erdőgazdálkodója kategóriában:
Kiemelt díjazott: KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészet
A pályamunka az ország száraz termőhelyeiről híres térségében, a Homokhátságon zajló erdőkezelés kihívásait mutatja be. A Nyulasnak nevezett, mintegy 220 hektáros erdőtömb a Bugaci Homokhát és a Kalocsai-Sárköz kistájak határán terül el. Termőhelyi viszonyaira jellemző, hogy a környezeténél jobb vízellátottságú, ezért amolyan oázisként tekinthetünk rá. A Nyulas erdőtömbjének klímabarát kezeléséhez tartoznak az átgondolt erdőtelepítések, amelyek követik a vízellátottság mintázatait, továbbá a speciális, kíméletes talajelőkészítési technikák. Hasonlóan kíméletes, előremutató módszerekkel történik a fásítások ápolása is, amelynek során a lágyszárú növényzet árnyékában fejlődhet az újulat. Az inváziós fásszárúak itt is megvalósuló visszaszorítása szinte minden síkvidéki területünkön alapvető az őshonos fafajok és a hozzájuk kapcsolódó élővilág megőrzéséhez. Természet- és egyben klímabarát vállalás a mocsáribéka-szaporodóhely – időszakosan vízállásos terület – kiemelt megóvása. A kezelők javára írható, hogy gondosan védik egy rétisaspár fészkelőhelyét, valamint elfogadták az eurázsiai hód felbukkanását, amely faj vizesélőhelyeket kialakító tulajdonsága jól ismert.
Díjazott: Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészet
A pályamunka Nyíregyháza városi erdejének, a Sóstói-erdőnek kezelését mutatja be, kiemelve annak klímaváltozással kapcsolatos fontos elemeit. A Sóstói-erdő az Alföld északi részén, Nyíregyháza belterületén található. A Nyíregyházi Erdészet által kezelt részének összterülete 285 ha. Öreg kocsányostölgy-állományai országosan is ritka természeti, élőhelyi értéket képviselnek. Változatos termőhelyi viszonyai mellett nagy kihívás az őshonos fafajú erdők megőrzése, aminek oka részben a talajvízszint csökkenése, az inváziós tulajdonságú fásszárúak, például akác és bálványfa hangsúlyos jelenléte, továbbá a városi környezethez (többek között a vonalas létesítményekhez) kapcsolódó terhelések. Az erdőtömb kezelésének természet- és klímabarát elemei közül érdemes kiemelni az idős állományok óvatos és fokozatos átalakítását, a holt faanyag megőrzését, valamint az elegyfajok arányának növelését. A kíméletes formában elvégzett szerkezetátalakítások segítik az erdőtömb egészségi állapotának és ellenálló képességének integrált megerősítését, ami a klímaváltozásra való felkészülés szempontjából kulcsfontosságú. Különleges és eddig ígéretes eredményeket mutató kísérlet az avaráthelyezés, amelynek segítségével rövidebb idő alatt regenerálható az erdő aljnövényzete – aminek fontos szerepe van a stabilitást biztosító élővilág megőrzésében. A természetes forrásból történő vízpótlások biztosítására többféle terv készült. A Nyíregyházi erdészet jó kapcsolatokat ápol más, az erdők kezelése kapcsán érintett szereplőkkel, így a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a helyi zöld civil szervezetekkel, valamint a város lakosságával, ami kiváló lehetőség a jó gyakorlatok széles körű megismertetésére.
Díjazott: DALERD Zrt. Körösvidéki Erdészet
A pályamunka országunk klímaváltozás szempontjából egyik leginkább sérülékeny területén található Bélmegyeri Fáspuszta erdőtömbjének természetvédelmi célú és egyben klímabarát kezelését mutatja be, példás sokoldalúsággal és előremutató szemlélettel. A kezelt terület – különféle erdei és fátlan élőhelyek mozaikja – Békés vármegyében található, a Körös-vidéken. Az ország erdőben legszegényebb tájegységében, védett és egyben Natura 2000 területen található erdőtömböt számos veszélyeztető tényező fenyegeti. A megváltozó időjárás hatásai fokozottan érvényesülnek a klimatikus határtermőhelyeken, amihez hozzájárulnak az időszakos belvizek és árvizek, megemlíthetők a gyakori rovarkárok. A pályázati területként, mintegy 70 hektáros erdőtömb kezelésének klímabarát elemei között érdemes felsorolni a többszintes, többkorú erdők kialakítását, az inváziós fásszárú fajok visszaszorítását, a biotóp fák kijelölését, a holt faanyag megőrzését, valamint a vízellátottság biztosítását a csatornák és műtárgyak megfelelő használatával. Az erdőtömb kezelése a tervezett nemzeti parki A-zónák kijelölésére való felkészülést is szolgálja, amelynek legfőbb eleme a gazdasági célú faanyagtermelés kizárása, ami tovább erősítheti a kiemelkedő fontosságú élőhelyek rehabilitációját, a faállomány klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. Az erdők kezelésében fontos szerepe van az együttműködéseknek, többek között a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal.
