Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy friss európai kutatás szerint a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) háztartási prosumerei – vagyis azok a lakosok, akik egyszerre fogyasztanak és termelnek villamos energiát, elsősorban gazdasági önvédelemből fordulnak a napelemes rendszerek felé. A tanulmány szerzői ezt a jelenséget „energiavédekezésként” írják le, amellyel az emberek az energiarendszer hiányosságaira és az állami energiapolitika kiszámíthatatlanságára próbálnak reagálni. A kutatást vezető Piotr Żuk szerint ez a fajta viselkedés „az energiabizonytalanság, az áremelkedések és a téli fűtéshez való hozzáférés miatti félelem” hatására alakul ki. A szakértők úgy látják, hogy a háztartások egyre gyakrabban veszik saját kezükbe az energiaellátásukat, ami hosszú távon a központosított energiarendszerek decentralizációjához is vezethet. Żuk szerint ezzel párhuzamosan megjelenhet egy új, alulról szerveződő, civil alapú energiaközösségi mozgalom is, amely megkérdőjelezi a nagy energiacégek és az állam kizárólagos szerepét az energiapiacon. A kutatás – amely az Energy Research & Social Science folyóiratban jelent meg – rávilágít arra, hogy a háború kitörése, az azt követő energiaválság és az inflációs sokk után látványosan megugrott a lakossági napelemes rendszerek és hőszivattyúk száma a V4 országokban. Ez a növekedés azonban nem új kormányzati szabályozások, támogatások vagy kedvezmények eredménye volt, hanem egyfajta társadalmi „ellenreakció” az energiapiac kiszámíthatatlanságára.
A tanulmány megjegyzi: ezek a viselkedésformák hasonlóságot mutatnak a 70-es és 80-as évek kelet-európai civil ellenállási mozgalmaival, amelyek akkor az autoriter rendszerek ellen jöttek létre. A mostani „energiavédekezés” alapja viszont a bizalmatlanság – nemcsak az energiapolitikával, hanem általában az állami intézményrendszerrel szemben is.
A kutatók által készített interjúk alapján egyértelmű, hogy a legtöbb prosumer a háborút követő árrobbanás hatására döntött úgy, hogy saját energiatermelésbe kezd. A döntés hátterében elsősorban gazdasági szempontok álltak, nem pedig környezetvédelmi elkötelezettség – ezt a megállapítást korábbi tanulmányok is alátámasztották.
Bár az önálló kezdeményezések figyelemre méltók, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy hosszú távon nem elegendőek az energiarendszerek átalakításához. A prosumerek kiszámítható szabályozási környezetet, például szaldós elszámolást, feed-in tarifát vagy nettó elszámolást igényelnek a megtérülés biztosítása érdekében.
„Egy erősebb civil energiaközösség csak akkor jöhet létre, ha a társadalomban kialakul a bizalom egymás iránt – ez pedig elengedhetetlen egy olyan korban, amikor egyszerre küzdünk ökológiai, energetikai és társadalmi válságokkal” – áll a tanulmány végkövetkeztetésében.
