Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A koppenhágai klímacsúcson újfent bebizonyosodott, hogy a teljes egyhangúságra épülő döntési mechanizmus alkalmatlan egy átfogó klímavédelmi egyezség elfogadására – mondta Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója az MTI-nek vasárnap.
“Csak az szörnyű, hogy nem meglepő” – összegezte véleményét a konferencia eredményéről Kerekes Sándor, aki többek közt a Magyar ENSZ Társaság környezetgazdaságtani szakosztályának is vezetője.
A professzor kifejtette: a klímavédelem témájában rendezett első, 1972-es stockholmi konferencia óta ugyanazok a problémák jellemzik az összes ENSZ-klímakonferenciát. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyezmények elfogadásához egyhangú döntés szükséges, amit gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egy másik probléma általánosabb természetű: a politikusok időhorizontja legfeljebb néhány évre terjed ki, miközben az éghajlatvédelem eredményei 50-100 éves távlatban érzékelhetők.
Kerekes Sándor szerint ezért a klímavédelem terén nem várható áttörés az ENSZ-tárgyalásokon; a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorulását sokkal inkább a megújuló energiaforrásokhoz és más zöld technológiákhoz kapcsolódó gazdasági lobbi és az energiabiztonsági törekvések kényszerítik majd ki.
“A világ vezetőitől a jelek szerint nem várhatunk sokat e téren, jóllehet a Föld megmentéséhez mindössze arra az áldozatra lenne szükség, hogy mondjunk le az anyagi fogyasztás évi 1-2 százalékáról. A vezetők azonban az ezzel járó konfliktust úgy tűnik, nem hajlandóak bevállalni” – fejtette ki Kerekes Sándor.
Mint mondta, a megegyezést az is gátolja, hogy az emberek számára sok helyen még nem váltak nyilvánvalóvá a klímaváltozás hatásai. “Amikor világossá vált, hogy vékonyodik az ózonréteg, és ettől rákot kapnak az emberek, akkor gyorsan sikerült egyezségre jutni az ózonpajzs védelméről” – emlékeztetett a szakértő.
Kerekes Sándor végül elmondta azt is: “kellemes meglepetést” jelentett, hogy Koppenhágában előrelépés történt a fejlődő országok klímatámogatásának kérdésében. Ugyanakkor úgy vélte, bár a felajánlott összeg Magyarországról nézve jelentősnek tűnik, globálisan elenyésző. “Ez azonnal nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk egy nagyobb ország katonai költségvetésével” – mutatott rá.
