Használt sütőolaj: jogszabály és valóság ütközik a vendéglátásban

Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a használt sütőolaj piaca Magyarországon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hulladékkoncessziós rendszer bevezetése és az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj megjelenése új működési kereteket teremtett, amelyek a begyűjtési és hasznosítási gyakorlatokat is alapjaiban érintették. A jelenlegi modellben a MOHU kizárólag tisztán növényi eredetű használt sütőolaj begyűjtését végzi, amelyet szerződéses keretek között biodízel előállítására hasznosítanak. Ez a megközelítés technológiai és iparági szempontból indokolt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű anyaggal érintkezett használt sütőolaj, állati mellékterméknek minősül, amelynek kezelése eltérő szabályozás alá tartozik. Az (EU) 2025/2181 bizottsági rendelet a 1069/2009-es, a 142/2011-es szabályozást tovább pontosítja, és kifejezetten rögzíti, hogy a használt sütőolaj – amennyiben állati eredetű összetevőt tartalmaz vagy abból áll – a 3. kategóriába tartozó étkezési hulladék olajfrakciója.

Ez a gyakorlatban komoly ellentmondást eredményez. A vendéglátóegységek túlnyomó többsége – nem vegán működéséből adódóan – nagy valószínűséggel állati eredetű élelmiszerekkel is dolgozik, így a használt sütőolaj jelentős része érintetté válik. Ennek következtében a jelenlegi begyűjtési modell és a tényleges piaci működés között összeférhetetlenség alakulhat ki, különösen az intézményi és vendéglátó szektorban. A helyzetet tovább árnyalja az EPR rendszer hatása. Kizárólag csak hazánkban, az étolaj EPR-köteles termékként jelenik meg a piacon, amely után a gyártóknak díjat kell fizetniük. Ez a költség – a csomagolási díjakon felül – beépülhet a fogyasztói árakba, és hozzájárult ahhoz, hogy az étolaj ára Magyarországon magasabb legyen, mint más országokban.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályozási környezet és a piaci gyakorlat nem minden esetben találkozik. A vendéglátó szektor számára a megfelelés sok esetben nehezen értelmezhető vagy nehezen teljesíthető feltételeket jelent. A minisztériumi egyeztetések, valamint a NÉBIH és az Agrárminisztérium szakmai állásfoglalásai ugyanakkor megerősítik a jogszabályi értelmezést az állati eredetű érintettség tekintetében. Amennyiben tehát a használt sütőolaj állati eredetű összetevőt tartalmaz – akár azért, mert ilyen élelmiszerek elkészítéséhez használták, akár keveredés következtében -, az a jogszabályok értelmében nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, így begyűjtése a koncessziós rendszerben nem végezhető. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek az anyagáramok sem vesznek el: megfelelő kezelés mellett a 3. kategóriába tartozó olajfrakciók is 100%-os hasznosításra kerülnek, jellemzően energetikai célú felhasználás formájában.

Mindez rámutat arra, hogy kiemelten fontos a vendéglátóegységek megfelelő tájékoztatása és a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatások biztosítása annak érdekében, hogy működésük minden esetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.

Ajánlott tartalom

Megkezdődik a szúnyoggyérítés a Balatonnál: biológiai módszerrel védekeznek

Biológiai, földi beavatkozással indul idén a balatoni szúnyoggyérítés május 4-5-én.