Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy hiteles klímatörvénynek a kitűzött klímacélok megvalósításához pénzügyi és költségvetési kereteket is teremtenie kell – hívja fel a figyelmet a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon olvasható elemzésében. Gyura Gábor azért vizsgálta a civil szervezetek által elkészített klímatörvény-tervezet pénzügyi dimenzióit, mert a kormányzati nyilatkozatok szerint az új klímatörvényhez a civilek által készített javaslatot kívánják kiindulási alapként felhasználni. Az egyesület igazgatója szerint a civil javaslat fontos eleme, hogy a klímasemlegesség megvalósításáig az éghajlatpolitikai célú kiadások összege nem lehetne kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben erre a célra fordított összeg reálértéke. Ennek az egyszerű szabálynak a célja az, hogy ne lehessen könnyen „lespórolni” a klímakiadásokat – jegyezte meg a szakember.
Az új Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozása hasonlóképpen fontos elem, amelynek lényege, hogy a jelenleg is létező, jelentős részben európai uniós szabályok alapján klímacélokra fordítandó bevételek – például a kibocsátási egységek árveréséből származó források – egy átlátható finanszírozási csatornába kerüljenek. Ezáltal könnyebben nyomon követhetővé válna, hogy Magyarország ténylegesen mennyit fordít éghajlatvédelmi célokra – mutatott rá a szakember.
Gyura Gábor kifejtette: a klímavédelmi beruházások – árvízvédelmi fejlesztések, vízmegtartó beruházások, energiahatékonysági programok vagy természet-helyreállítás – jellemzően többéves projektek, amelyek finanszírozását nehéz kizárólag az éves költségvetési ciklusokhoz igazítani. Egy dedikált klímaalap viszont lehetőséget teremt arra, hogy a források több esztendőn keresztül is rendelkezésre álljanak. Ez kiszámíthatóbbá teheti a finanszírozást, és megkönnyítheti annak igazolását, hogy az uniós klímaforrásokat valóban az előírt célokra használta fel Magyarország – fűzte hozzá.
Az egyesület igazgatója egyetért azzal, hogy a civil javaslat próbálja mozgósítani a pénzügyi rendszert. Egyrészt az állam saját gazdaságfejlesztési eszközeivel: kedvezményes hitelekkel, garanciákkal, tőkebefektetésekkel, zöldkötvény-kibocsátások támogatásával és fenntartható közbeszerzésekkel segítené a zöldberuházásokat. Másrészt elvárásokat is megfogalmaz a pénzügyi intézmények felé, hogy mérjék fel finanszírozási tevékenységük éghajlati hatásait, részesítsék előnyben a környezeti szempontból fenntartható beruházásokat, és tegyék közzé zöldfinanszírozási tevékenységük legfontosabb adatait.
Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartja, hogy a zöldhitelkínálat találkozzon a finanszírozási kereslettel. Az emissziók nagy része a reálgazdaságban történik, a vállalatok és a háztartások energiafogyasztásával összefüggésben, csökkenéséhez pedig alapvető, hogy beruházásokkal, például elektrifikációval, épületszigeteléssel zöldítsenek. Ezt a beruházási igényt kell kiszolgálni az állami és a pénzügyi rendszer forrásainak kombinációjával – jelezte.
A civil javaslatban szerepel egy klímafinanszírozási tanács létrehozása, amelyben helyet kapnának a pénzügyi piacok szabályozásáért, a klímapolitikáért és a gazdaságfejlesztésért felelős minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók, vállalkozások és egyéb szakmai szervezetek képviselői. Feladata lenne egyebek mellett, hogy folyamatosan értékelje a klímacélok megvalósításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állását.
Gyura Gábor szerint egy állandó egyeztetési fórum segíthet abban, hogy a szabályozás a gyakorlatban is működjön, és a klímapolitikai célok valóban finanszírozhatóakká váljanak. A Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület célja, hogy támogassa Magyarország befektetési és pénzügyi szolgáltatóit a fenntartható befektetések hazai növekedésének elősegítésében.
