Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivője Sztipán Orsolya több nyilatkozatában is hangot adott annak, hogy a dunakeszi tőzegláp ügyében kénytelenek voltak külső szakértőt alkalmazni, mert a Főfelügyelőségen nem dolgozik megfelelő szaktudással rendelkező szakember.
A beismerés első pillanatban is furcsának tűnhet, hiszen egy országos hatáskörű, legfelsőbb szintű szakmai intézményről van szó. Meglepő lenne, ha nem rendelkeznének hozzáértő dolgozóval, hiszen az elsőfokú hatóságnál, a Közép-Duna-völgyi KTVF-nél is dolgoznak ilyenek, éppen ők állapították meg 2009. január 4-én kiadott határozatukban a terület természeti értékeit.
Az Országos Természetvédelmi Főfelügyelőség honlapjára tekintve azt látjuk, hogy az intézmény egy egész főosztállyal rendelkezik, 22 főállású dolgozóval. A honlap szerint a Főosztály “…alapvető feladata a Főfelügyelőség hatáskörébe utalt környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási hatósági ügyekben a döntések szakmai megalapozása, a határozathozatalt megelőzően a tényállás szakmai elemeinek tisztázásával összefüggő körülmények vizsgálata, a szakmai álláspontok kialakítása.” A Főosztály vezetője Dr. Szabó Sándor.
Vajon milyen okból kellett mégis külső szakértőt bevonni? Miért kellett távol tartani a saját dolgozókat? Minderre rávilágíthatnak a következő tények:
Dr. Szabó Sándor korábban a Közép-Duna-völgyi Felügyelőség igazgatója volt. Igazgatósága alatt született 2007-ben vízjogi engedély az ún. Óceán-árok elterelésére, ami fontos feltétele annak, hogy az Auchan minél többet építhessen be a láp területéből. A Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán a Főfelügyelőség azonban megalapozatlannak ítélte a döntést, és új eljárásra kötelezte a Szabó Sándor vezette Felügyelőséget. Az újabb eljárás során 2009. január elején (immáron Gyapjas József igazgatósága alatt!) a Közép-Duna-völgyi KTVF azonban nem járult hozzá az Óceán-árok eltereléséhez, sőt tételesen leírta a területen megfigyelt védett növényeket és láp voltát bizonyító fő jellemzőit.
Figyelemre méltó, hogy Dr. Szabó Sándor nem 2007-ben került először kapcsolatba a dunakeszi láppal. Előzőleg ugyanis a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál dolgozott. Murvai Zoltán, a terület akkori tulajdonosa 1999 augusztusában a fűzláp kipusztításával próbálkozott, hogy beépíthető területté tegye a láp egy részét. A civil bejelentés alapján éppen Dr. Szabó Sándor intézkedett a helyszínen.
A dunakeszi tőzegláp sorsát kis híján végérvényesen eldöntő szakértő, Dr. S. Nagy László 2008 decemberében készült szakvéleménye szerint helyszíni szemléjének résztvevője volt a tulajdonos és az Önkormányzat képviselője mellett Dr. Szabó Sándor is, aki időközben a Közép-Duna-völgyi Felügyelőségtől a Főfelügyelőségre került főosztályvezetőnek. Dr. Szabó Sándor jól ismerte a területet “nemzeti parkos” korából, Dr. S. Nagy Lászlóval ellentétben nem először járt ott. Nehéz elhinni, hogy ne tudta volna felmérni, hogy nem a vizsgálat számára kijelölt telken járnak, és onnan vesznek talajmintát. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a szemlén szintén jelen lévő tulajdonosnak igen jelentős anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy a terület láp létét tagadó szakvélemény szülessen, hiszen ennek következtében vált lehetségessé, hogy az egyébként forgalomképtelen ingatlant többszáz millióért értékesíthesse az Auchan ingatlanberuházó cégének.
