Sundance Film Fesztivál 2010 előzetes: Klímamenekültek

Elég csak hangosan kimondani azt, hogy globális felmelegedés, vagy azt, hogy éghajlatváltozás, és máris heves vitába keveredhet bárkivel, akivel találkozik, legyenek azok tudósok, politikusok, kollégák vagy családtagok.

Továbbra is kérdés, hogy vajon az ember valóban felelős-e azért, mellyel az anyatermészet jelenleg szembenéz. A valós élet következményei még azelőtt megvalósulnak, mielőtt rá tudnánk venni az embereket, hogy harcoljanak a természet fennmaradásáért.
Amikor az igazán szokatlan szezonális időjárás olyan környezeti katasztrófákat vált ki, mint a súlyos szárazság, a viharok és a tengerszint emelkedése, akkor számolnunk kell az „éghajlat menekültekkel”.

A The New York Times nemrég azt állította, hogy a globális régiótól és a speciális öko-feltételektől függően, előre figyelembe kell venni, hogy 200 millió éghajlati menekülttel kell számolnunk 40 év múlva, ha továbbra is a „minden marad a régiben” hozzáállás érvényesül. A Klímaváltozás Sebezhetőségi Index szerint nagy valószínűséggel a következő országokra lesz először hatással a változás: Banglades, Maldív-szigetek (ami most épp azért küzd, hogyan helyezhetne át 300.000 embert, mielőtt teljesen víz alá kerülnek a szigeteik), Szomália, Afganisztán, a szudáni Darfur térség és Haiti, amelyről sajnos már most bebizonyosodott, hogy a fenti feltevés igaz.

Michael Nash filmrendező Climate Refugees (Klímamenekültek) című filmjében az egyre növekvő jelenségre fókuszál, személyes tapasztalataira és videofelvételekre támaszkodva.
Ha a nézőket nem érintené meg azoknak az embereknek a harca, akiknek egész világát és vagyonát elsöpörte a tenger, akkor talán Nash kétéves munkája, melyben felvételek dokumentálják szerzők, tudósok és segélymunkások álláspontját a felmelegedésről … majd megteszi a hatását.
A film átfogó tervet ajánl arra az esetre, ha az ember arra kényszerül, hogy elhagyja otthonát. A Klímamenekültek mély kérdéseket vet fel, és talán még a legellenállóbbakat is arra kényszeríti, hogy újra átgondolják, mi az igazán fontos – életek megmentése és annak biztosítása, hogy a jövő generációinak is legyen egy helye, melyet otthonnak hívnak.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.